Az általunk bemutatott cikkben elmélyülünk a Schwanner Endre lenyűgöző világában, és feltárjuk jelentőségét a mai társadalomban. A Schwanner Endre téma szakértők és rajongók figyelmét egyaránt felkeltette, érdekes és szenvedélyes vitákat generálva. Az évek során a Schwanner Endre bizonyította hatását a mindennapi élet különböző területeire, a technológiától a populáris kultúráig. Ebben a cikkben elmélyülünk a Schwanner Endre hátterében, időbeli fejlődésében és a modern világra gyakorolt hatására. Ezen túlmenően elemezzük a Schwanner Endre-ről alkotott különféle szempontokat és véleményeket, hogy átfogó és objektív képet adjunk erről a nagyon releváns témáról.
Schwanner Endre | |
Született | 1928. március 20.[1] Budapest |
Elhunyt | 2021. május (93 évesen)[2] |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | ![]() |
Foglalkozása | fotóművész, oktató |
Schwanner Endre (Budapest, 1928. március 20. – 2021. május) magyar fotóművész, oktató.
Gyermekkora óta fényképez. 1946-ban érettségizett, textiltechnikusnak készült, de abbahagyta a fotózás kedvéért. Az analóg fényképezés majdnem teljes területét átfogó ismereteit első munkahelyén, a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézetben szerezte meg. A 60-as években kezdte meg szakírói, előadói és oktatói tevékenységét.
Schwanner Endre első Kodak Retina típusú fényképezőgépe volt, amelyet a fotós 1948-ban másfél havi fizetéséért vásárolt. Ezt a gépet használta egészen 1963-ig, utána különböző Nikon-típusokat alkalmazott.
A fotográfus munkásságából a motorsport, zenei és színházi témájú, valamint a fotós közéletről, kollégákról készült felvételei a legismertebbek.
1968-tól megjelentetett szakmai cikkeinek száma megközelíti a százat. Fotói közül a színházi, zenei témájúak ismertebbek.
1967-ben felvették a Magyar Fotóművészek Szövetségébe. Bár sosem dolgozott sajtófotósként, 1991-ig fotóriporterek nemzedékeit oktatta fotótechnika-elméletre a Magyar Újságírók Országos Szövetsége iskolájában.
Schwanner Endre önzetlenséggel alávetette magát a magyar fotográfia szolgálatának, de legalább annyira igaz ez a feleségére is, aki az ő segítője, tolmácsa, korrektora, gépírója és mindenese lett.
Schwanner Endre életművét 2011-ben adományozta, hagyatékát a Magyar Nemzeti Múzeumnak.
1972 • Ferencvárosi Pincetárlat, Budapest • Esztergom • Salgótarján • Győr
1988 • Fotóművészeti Galéria, Budapest
2000 • Tihany
2001 • Vigadó Galéria, Budapest