Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Schneider Miklós-et és annak társadalmunkra gyakorolt hatását. A Schneider Miklós egy széles körben vitatott téma, amely különböző területeken vitákat váltott ki. Az évek során a Schneider Miklós döntő szerepet játszott az emberek életében, befolyásolva a kultúrát, a politikát, a gazdaságot és sok más területet. Ezzel az átfogó elemzéssel azt reméljük, hogy világosabb képet adunk a Schneider Miklós-ről és annak fontosságáról a modern világban.
Schneider Miklós | |
Született | 1897. december 1. Érsekújvár |
Elhunyt | 1945. június 23. (47 évesen) Velem |
Állampolgársága | magyar |
Házastársa | Baumholczer Eleonóra Borbála (h. 1932–1945) |
Szülei | Schneider Lajos Tallós Borbála |
Foglalkozása |
|
Schneider Miklós (Érsekújvár, 1897. december 1. – Velem, 1945. június 23.)[1] tanár, levéltáros.
Schneider Lajos és Tallós Borbála fia. A budapesti egyetemen történelem-földrajz szakos tanári oklevelet szerzett. 1928-ig szülővárosában tanított, majd Magyarországra települt át. 1928-tól Fejér vármegye, 1937-től 1945-ig Vas vármegye főlevéltárosa volt. Helytörténettel és nemesi családtörténettel foglalkozott. Török és szuahéli nyelvű meséket is fordított. A Fejér vármegye (Budapest, 1937) című monográfiát Juhász Viktorral együtt szerkesztette.
Felesége Baumholczer Eleonóra Borbála gyógyszerész volt, akit 1932. szeptember 3-án Székesfehérváron vett nőül.[2]
Bátyja Schneider Ede érsekújvári politikus,[3] sógora Pleidell Ambrus levéltáros volt.[4]
Több vármegye nemesi összeírásainak a publikálását is célul tűzte ki, így nemcsak Vas vármegyei, hanem Trencsén vármegyei anyagot is kiadott. Szándékában állott Komárom vármegyével is foglalkozni, de ezen terve már nem valósultak meg.[5]