Samson Raphael Hirsch

Ez a cikk a Samson Raphael Hirsch témájával foglalkozik különböző nézőpontokból és megközelítésekből, azzal a céllal, hogy holisztikus és teljes képet adjon erről a témáról. A Samson Raphael Hirsch-hez kapcsolódó különféle szempontok elemzésére kerül sor, részletes és naprakész információkkal, amelyek lehetővé teszik az olvasó számára, hogy teljes mértékben megértse annak fontosságát és relevanciáját a jelenlegi kontextusban. Hasonlóképpen, a Samson Raphael Hirsch-ről szóló különböző tanulmányokat, kutatásokat és szakértői véleményeket megvizsgáljuk annak érdekében, hogy átfogó és gazdagító jövőképet kínáljunk, amely hozzájárul a téma megismeréséhez és megértéséhez. A cikkben a Samson Raphael Hirsch konkrét aspektusaiba kerül sor, kiemelve a különböző területekre gyakorolt ​​hatását és a jelenlegi társadalomra gyakorolt ​​hatását.

Samson Raphael Hirsch
Született

Hamburg[2]
Elhunyt1888. december 31. (80 évesen)[1][2][3][4][5]
Frankfurt am Main[2]
Álneve
  • Ben Uziel
  • בן עוזיאל
ÁllampolgárságaHamburg
Gyermekei
  • Sara Hirsch
  • Mendel Hirsch
Foglalkozásarabbi
Tisztsége
  • a morva diéta tagja
  • Landesrabbiner (1830–1841)
  • főrabbi (1841–1846)
  • Landesrabbiner (1847–1851, Osztrák Szilézia)
  • Landesrabbiner (1847–1851, Morvaország)
  • rabbi (1851–1888)
IskoláiBonni Egyetem
SírhelyeRégi zsidó temető (Frankfurt am Main, Rat-Beil-Straße)
Samson Raphael Hirsch aláírása
Samson Raphael Hirsch aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Samson Raphael Hirsch témájú médiaállományokat.

Samson Raphael Hirsch (Hamburg, 1808. június 20. – Majna-Frankfurt, 1888. december 31.) német zsidó teológus, rabbi.

Élete

Ifjú korában a mannheimi talmudiskolát, később a bonni egyetemet látogatta, egymásután rabbi volt Oldenburgban, Emdenben, Nikolsburgban (ott morvai országos főrabbi) és Majna-Frankfurtban. Ő teremtette meg a modern ortodox zsidóságot, melynek élte fogytáig maradt következetes, gyakran szenvedélyes, de mindig őszintén meggyőződését követő előharcosa.

A 19. század végi zsidóságban lábra kapott szakadást szintén ő indította meg. Vallásos elveinek terjesztésére, valamint a zsidó reformtörekvések elleni küzdelemre megalapította a Jeschurun című folyóiratot (Majna-Frankfurt, 1855-1870); ugyanezen céloknak szolgáltak apologetikai és polemikai, sőt nagyobb exegetikai művei is, mely utóbbiak, éppen e körülmény következtén, alig bírnak tudományos beccsel. Közülük kiemeljük: Ben Uziel, Neunzehn Briefe über Judenth. (Altona, 1836); Choreb, Versuche über Jiszroëls Pflichten (uo. 1835-37); Denkschrift über die Judenfrage (Berlin, 1873); Der Pentateuch, übersetzt und erläutert (2. kiad. Majna-Frankfurt, 1883) és Die Psalmen (uo. 1882).

Magyarul megjelent művei

  • Igrot cafon. Tizenkilenc levél a zsidóság felől; ford. Fischer Fülöp; Rubinstein Ny., Nagyvárad, 1909
  • A zsidó sábosz ethikai, bölcsészeti, szociális és pedagógiai jelentősége; ford. Feldmann Sámuel; Katzburg Ny., Vác, 1911
  • A zsidó szombat; ford. Strasser Arnold; Schwarcz Ny., Kunszentmiklós, 1911
  • Sábát kódes. A szent szombat; ford. Strasser Arnold; Katzburg Ny., Bp., 1927
  • A zsidó és kora. Volt-e valamikor a zsidóság modern, lehet-e a zsidóság modern, lesz-e valaha az, s mikor?; ford. Strasser Arnold; Spatz Ny., Bp., 1933

Jegyzetek

  1. ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. ↑ a b c d Union List of Israel
  3. ↑ Encyclopædia Britannica (angol nyelven). Encyclopædia Britannica Online . (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. ↑ Brockhaus (német nyelven). Brockhaus

Források