Ez a cikk a Samson Raphael Hirsch témájával foglalkozik különböző nézőpontokból és megközelítésekből, azzal a céllal, hogy holisztikus és teljes képet adjon erről a témáról. A Samson Raphael Hirsch-hez kapcsolódó különféle szempontok elemzésére kerül sor, részletes és naprakész információkkal, amelyek lehetővé teszik az olvasó számára, hogy teljes mértékben megértse annak fontosságát és relevanciáját a jelenlegi kontextusban. Hasonlóképpen, a Samson Raphael Hirsch-ről szóló különböző tanulmányokat, kutatásokat és szakértői véleményeket megvizsgáljuk annak érdekében, hogy átfogó és gazdagító jövőképet kínáljunk, amely hozzájárul a téma megismeréséhez és megértéséhez. A cikkben a Samson Raphael Hirsch konkrét aspektusaiba kerül sor, kiemelve a különböző területekre gyakorolt hatását és a jelenlegi társadalomra gyakorolt hatását.
Samson Raphael Hirsch | |
![]() | |
Született | Hamburg[2] |
Elhunyt | 1888. december 31. (80 évesen)[1][2][3][4][5] Frankfurt am Main[2] |
Álneve |
|
Állampolgársága | Hamburg |
Gyermekei |
|
Foglalkozása | rabbi |
Tisztsége |
|
Iskolái | Bonni Egyetem |
Sírhelye | Régi zsidó temető (Frankfurt am Main, Rat-Beil-Straße) |
![]() | |
Samson Raphael Hirsch aláírása | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Samson Raphael Hirsch témájú médiaállományokat. | |
Samson Raphael Hirsch (Hamburg, 1808. június 20. – Majna-Frankfurt, 1888. december 31.) német zsidó teológus, rabbi.
Ifjú korában a mannheimi talmudiskolát, később a bonni egyetemet látogatta, egymásután rabbi volt Oldenburgban, Emdenben, Nikolsburgban (ott morvai országos főrabbi) és Majna-Frankfurtban. Ő teremtette meg a modern ortodox zsidóságot, melynek élte fogytáig maradt következetes, gyakran szenvedélyes, de mindig őszintén meggyőződését követő előharcosa.
A 19. század végi zsidóságban lábra kapott szakadást szintén ő indította meg. Vallásos elveinek terjesztésére, valamint a zsidó reformtörekvések elleni küzdelemre megalapította a Jeschurun című folyóiratot (Majna-Frankfurt, 1855-1870); ugyanezen céloknak szolgáltak apologetikai és polemikai, sőt nagyobb exegetikai művei is, mely utóbbiak, éppen e körülmény következtén, alig bírnak tudományos beccsel. Közülük kiemeljük: Ben Uziel, Neunzehn Briefe über Judenth. (Altona, 1836); Choreb, Versuche über Jiszroëls Pflichten (uo. 1835-37); Denkschrift über die Judenfrage (Berlin, 1873); Der Pentateuch, übersetzt und erläutert (2. kiad. Majna-Frankfurt, 1883) és Die Psalmen (uo. 1882).