A mai világban a Mannheim váratlan jelentőséget kapott. Hatása a társadalom minden területén érezhető volt, a politikától a kultúráig, a technológiáig és a gazdaságig. Lehetetlen figyelmen kívül hagyni jelenlétét, mivel hatásai világszerte emberek millióinak mindennapi életében láthatók. Ezért elengedhetetlen, hogy elmélyedjünk a következményeiben, és megértsük, milyen szerepet játszik ma. Ennek a cikknek az a célja, hogy feltárja a Mannheim különböző aspektusait, elemezve hatását és a különböző területekre gyakorolt hatását, hogy rávilágítson egy folyamatosan fejlődő jelenségre.
Mannheim | |||
Mannheim belvárosa | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Németország | ||
Tartomány | Baden-Württemberg | ||
Járás | Regierungsbezirk Karlsruhe (1973. január 1. – ) | ||
Polgármester | Christian Specht (CDU) | ||
Irányítószám | 68001–68309 | ||
Körzethívószám | 0621 | ||
Rendszám | MA | ||
Testvérvárosok | Lista
| ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 316 877 fő (2023. dec. 31.)[1] | ||
Népsűrűség | 2124 fő/km²[2] | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 97 m | ||
Terület | 144,96 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 49° 29′ 16″, k. h. 8° 27′ 58″49.487778°N 8.466111°EKoordináták: é. sz. 49° 29′ 16″, k. h. 8° 27′ 58″49.487778°N 8.466111°E | |||
Elhelyezkedése Baden-Württemberg térképén | |||
Mannheim weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Mannheim témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Mannheim Stuttgart után Baden-Württemberg tartomány második legnagyobb városa Németországban. A történelmi Kurpfalz vidék (1720-1778) egykori központja manapság az egyik európai nagyvárosi zónának, a Rajna-Neckar háromszögnek gazdasági és kulturális centruma. A rajna–pfalzi szomszédvárosával, Ludwigshafennel (160 000 fő) Mannheim csak a Rajnán határos.
Mannheim a Felső-Rajnai-síkságon, a Rajna mentén, a Neckar torkolatháromszögénél fekszik. A városrészek a Rajna jobb és a Neckar mindkét partján találhatók.
A város egy 2,35 millió lakost számláló nagyvárosi övezetben, a Rajna-Neckar agglomerációs háromszögben fekszik. A Rajna-Neckar régióban Mannheim Heidelberg mellett egy centrumot képez. Mannheim fennhatósága alá tartozik: Edingen-Neckarhausen, Heddesheim, Ilvesheim és Ladenburg. Hasonlónagyságú városok: Frankfurt am Main 70 km-re északra és Stuttgart 135 km-re délkeletre.
Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Rekord max. hőmérséklet (°C) | 16,4 | 20,2 | 26,1 | 32,0 | 33,2 | 38,9 | 39,0 | 39,8 | 34,3 | 28,5 | 22,6 | 17,5 | 39,8 |
Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 4,7 | 6,7 | 11,6 | 16,2 | 20,6 | 23,7 | 26,1 | 25,9 | 21,2 | 15,3 | 8,9 | 5,3 | 15,6 |
Átlagos min. hőmérséklet (°C) | −1,3 | −0,8 | 2,3 | 5,0 | 9,4 | 12,4 | 14,5 | 14,2 | 10,6 | 6,7 | 2,5 | −0,0 | 6,3 |
Rekord min. hőmérséklet (°C) | −18,7 | −21,1 | −13,6 | −6,4 | −0,1 | 4,0 | 4,7 | 5,3 | 2,5 | −5,0 | −8,7 | −18,3 | −21,1 |
Átl. csapadékmennyiség (mm) | 41 | 43 | 51 | 49 | 73 | 67 | 76 | 58 | 54 | 56 | 54 | 54 | 675 |
Havi napsütéses órák száma | 55 | 86 | 124 | 180 | 214 | 219 | 235 | 222 | 164 | 109 | 59 | 45 | 1712 |
Forrás: Data derived from Deutscher Wetterdienst,[3][4] |
Először valószínűleg a Lorschi kódexben említik 766-ban, 1607. január 24-én városi rangot nyert, miután a választófejedelem IV. (Pfalzi) Frigyes lerakta az akkori Friedrichsburg alapkövét. Az akkori terv egy rácsszerkezetű utcahálózat volt az erőddel és a hozzátartozó polgárvárossal, ami máig megmaradt, manapság ezt „négyzetvárosnak” nevezik.
Fellendülését a barokk korban annak köszönhette, hogy 1720-ban hercegi székhely lett. A 18. században a város kulturális életét opera, tudományos akadémia, zeneművészeti főiskola és művészeti gyüjtemények jellemezték. A második világháború során műemlékei nagyrészt elpusztultak, azonban néhányat sikerült eredeti formájába helyreállítani. Az újjáépítés s során megőrizték az óváros jellegzetes, eredeti utcahálózatát; az egymást derékszögben keresztező utcákat, négyzetes formájú háztömböket, melyek betűvel és számmal vannak jelölve.
1896 óta nagyváros, ma fontos kereskedőváros, és a legfontosabb közlekedési csomópont Stuttgart és Frankfurt között. Németország második legnagyobb főpályaudvara van itt és itt van Európa legnagyobb belkereskedelmi kikötőinek egyike.
Lakosok száma | 570 | 321 075 | 330 635 | 302 794 | 294 984 | 318 025 | 306 729 | 309 795 | 305 780 | 316 877 |
1450 | 1963 | 1971 | 1978 | 1985 | 1993 | 2000 | 2007 | 2015 | 2023 |
Fontos találmányok származnak Mannheimból. Itt építette meg Karl Drais 1817-ben a kerékpár elődjét, 1886-ban gurult ki az első autó Carl Benztől,[5] 1921-ben építette meg Heinrich Lanz az első traktort, a mannheimi Julius Hatry készítette 1929-ben az első rakétát a világon.
A megfelezett címer egyik oldala aranyszínű, benne egy feltűnő, vörös kettős horog, a másik oldal fekete, benne egy vörös nyelvű és vörös koronájú duplafarkú aranyszínű kurpfalzi oroszlán.
A város hat belső, és tizenegy külső kerületre oszlik:
Belváros/Jungbusch, Lindenhof, Neckarstadt-Ost/Wohlgelegen, Neckarstadt-West, Neuostheim/Neuhermsheim, Schwetzingerstadt/Oststadt, Feudenheim, Friedrichsfeld, Käfertal, Neckarau, Rheinau, Sandhofen, Seckenheim, Schönau, Vogelstang, Waldhof és Wallstadt.
1896-ban a városnak 100 000 lakosa volt, és ezzel nagyvárosi rangot szerzett. 1905-ben már 160 000 ember élt Mannheimban. 1961-ig ez a szám megduplázódott. 1970-ben laktak a legtöbben Mannheimban (333 000 fő). 2005. december 31-én a hivatalos adatok szerint 307 000 lakosa volt a városnak. A felmérések szerint a lakosság 22,5%-a nem német. A legnagyobb néprajzi csoportok: törökök (19 831), olaszok (8324), szerbek (3550), lengyelek (3389), horvátok (2780) és görögök (2777).
A városi tanácsnak 48 széke van és 5 évente vannak választások. A második világháború óta a szociáldemokraták voltak előnyben, azonban a CDU-nak 1999 óta a legerősebb frakciója van.
A Friedrichsplatz a belvárostól keletre található. Közepén áll a város jelképe, a 60 méter magas víztorony, amelyet 1889-ben építettek neobarokk stílusban, amelynek tetején egy 30,5 méter magas Amphitrité szobor található. A vízi játékokat nyáron, a sötétség beköszönte után egy óráig kivilágítják. Télen, a víztorony és a Triton-kút között karácsonyi vásárt szoktak rendezni.
A Friedrichsplatz-tól nyugatra egy sétálóutca vezet Mannheimm központi parkjához, a Paradeplatz-hoz (Parádé-tér). Ez szolgált egykor a választófejedelem úgynevezett csapatparádéjának lebonyolításához. A park közepén található a Grupello-piramis. A piac a Paradeplatztól északra fekszik az alsóváros központjában. A közepén egy szökőkút van, amit 1719-ben készítettek. Peter van der Branden készíttette Heidelbergben. IV. Károly Tivadar pfalzi választófejedelem 1767-ben Mannheimnek ajándékozta a szökőkutat. Az építmény figurái a négy alapvető elemet ábrázolják: tűz, víz, levegő, föld.
Ezek emellett Mannheim városát, a kereskedést, a Rajnát és a Neckart szimbolizálják. A piac déli oldalán egy barokk dupla épület van, ami valószínűleg Mannheim legidősebb épületeinek egyike, mint pl.: a régi városháza, és a Szt. Sebestyén templom.
A mannheimi kastély volt a pfalzi választófejedelmek székhelye. 1720-tól 1760-ig építették, a versailles-i kastély után ez Európa legnagyobb zárt barokk épülete.
A 41 hektáros Luisenpark a város legnagyobb parkja. 1903-ban építették, 1975-ben pedig ennek köszönhetően Mannheimben tartották a Bundesgartenschau rendezvényt. Közel a belvároshoz a Neckar partján fekszik, sok különlegességnek, mint például a növényháznak, a kínai teakertnek, a „lepkeháznak”, a gondoláknak és a tavi színpadnak.
A Herzogengriedpark a 22 hektárjával Mannheim másik nagy parkja, északra fekszik Neckarstadtban. Érdekességei az állatok, a rózsakert és a „Multihalle”.
A Schlossgarten a kastélytól a Rajnáig tart, 38 hektár, ezzel Mannheim második legnagyobb parkja. Stephanie hercegnő 1808-ban adta át Englischen Garten néven közel a barokk belvároshoz.