SZ–200

Ebben a cikkben a SZ–200 lenyűgöző világát fogjuk felfedezni, elemezve a társadalom különböző aspektusaira gyakorolt ​​hatását. A SZ–200 a keletkezésétől a mai relevanciájáig felkeltette az akadémikusok, tudósok és rajongók figyelmét. Megismerjük annak időbeli alakulását, valamint a kultúrára, politikára és gazdaságra gyakorolt ​​hatását. Egy részletes elemzésen keresztül felfedezzük a SZ–200 számos aspektusát és fontosságát a jelenkori kontextusban. Ez a cikk átfogó képet kíván nyújtani a SZ–200-ről, kitérve annak legrelevánsabb aspektusaira, és olyan multidiszciplináris perspektívát kínál, amely lehetővé teszi az olvasó számára, hogy értékelje valódi hatókörét.

 Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.
SZ–200
Csehszlovák SZ–200-as múzeumban
Csehszlovák SZ–200-as múzeumban
NATO-kódSA–5 Gammon
FunkcióNagy hatómagasságú honi légvédelmi rakéta
TervezőAlmaz OKB
Szolgálatba állítás1967
Irányításfélaktív lokátoros önirányítás
Robbanótöltetrepesz-romboló vagy
25 kt nulkeáris
GyújtóAktív rádiógyújtó vagy rádióparancs
Méret- és tömegadatok
Hossz10,7 m
Szárnyfesztáv2,87 m
Törzsátmérő0,85 m
Repülési jellemzők
Max. sebesség3–4 Mach
Hatótávolság160–400 km (típusváltozattól függően)
Legnagyobb repülési magasság450–25 000 m
Fokozatok
Fokozatok száma2
Első fokozat
Tüzelőanyagaszilárd
Második fokozat
Tüzelőanyagafolyékony
A Wikimédia Commons tartalmaz SZ–200 témájú médiaállományokat.

Az SZ–200 Angara, Vega és Dubna (NATO-kódja: SA–5 Gammon) az 1960-as években, a Szovjetunióban kifejlesztett honi légvédelmi rakétarendszer, melyet elsősorban nagy magasságban és sebességgel repülő (stratégiai nehézbombázó és felderítő) repülőgépek ellen fejlesztettek ki, de korlátozottan ballisztikus rakéták ellen (ez esetben atomtöltettel) is bevethető volt. Az első félaktív lokátoros önirányítású szovjet légvédelmi rakéta. A rendszer 5N62 lokátora követi a célt és tűnyalábbal besugározza, a kilőtt rakéta pedig a visszavert radarjelet követi a vezetési ponton lévő számítógép által kalkulált repülési pályán.[1]

A Szovjetunióban az SZ–300 váltotta le. A Magyar Néphadsereg 104. Honi Légvédelmi Rakétaezred egy légvédelmi rakéta osztálycsoportja állt hadrendben Mezőfalván 1985–1997 között 2 harci és 1 technikai osztállyal, 2x6 indítóállvánnyal és 72 db légvédelmi rakétával, melyeket végül 1997-ben kivontak a hadrendből.[2] A P–14 Oborona (GRAU-kód: 5N84A, NATO-kód: Tall King) távolfelderítő lokátora azonban napjainkban is üzemel a Tolna vármegyei Medinán. 2001. október 4-én egy ukrán SZ–200 üteg éleslövészet közben a Tu–143 robotrepülőgép-légicél helyett véletlenül lelőtte a Siberia Airlines Tu–154-es repülőgépét, mely a Fekete-tenger felett repült.

2018. 09. 17. napján egy szíriai légvédelmirakéta-üteg lelőtt egy orosz Il–20M rádióelektronikai felderítő repülőgépet. A hivatalos jelentés szerint a célba vett izraeli F–16C vadászbombázó közel repült az orosz repülőgéphez és a rakéta átállt a nagyobb radarjelű, nagyméretű Il–20-ra. Az állítás azonban hiteltelen, mivel az SA-5 félaktív lokátoros önirányítású rakétája nem magától keresi a célt, hanem az 5N62 tűzvezető radar által besugárzott céljelet követi. E szempontból a céltárgy mérete, radar visszhangjának erőssége nem befolyásolja a rakéta célkövetését, a földi vezetési pont dönt erről.[3][4][5][1][6][7]

További információk

Commons:Category:S-200
A Wikimédia Commons tartalmaz SZ–200 témájú médiaállományokat.

Jegyzetek

  1. ↑ a b Carlo, Kopp, (2009. június 28.). „Almaz 5V21/28 / S-200VE Vega / SA-5 Gammon / Зенитный Ракетный Комплекс 5В21/28 / С-200ВЭ 'Вега'”. 
  2. ↑ http://forum.index.hu/Article/showArticle?na_order=&na_start=21126&na_step=30&t=9120320
  3. ↑ „Israel: Russia accepts our take on Syrian downing of plane, coordination goes on” (Hozzáférés: 2018. szeptember 26.) (amerikai angol nyelvű) 
  4. ↑ „Israel 'misled' Russia in Il-20 plane downing over Syria, defense ministry says”, The Defense Post, 2018. szeptember 23. (Hozzáférés: 2018. szeptember 26.) (amerikai angol nyelvű) 
  5. ↑ „Russian Il-20 downed by Syrian missile after Israeli F-16s used it as cover during attack – MoD”, RT International (Hozzáférés: 2018. szeptember 26.) (amerikai angol nyelvű) 
  6. ↑ „S-200 (SA-5 Gammon) | Missile Threat”, Missile Threat (Hozzáférés: 2018. szeptember 26.) (amerikai angol nyelvű) 
  7. ↑ Trevithick, Tyler Rogoway and Joseph. „Russian IL-20 Surveillance Plane Went Down Off Syrian Coast During Israeli Missile Barrage (Updated)”, The Drive (Hozzáférés: 2018. szeptember 26.) (amerikai angol nyelvű)