A Sörgyári capriccio (film) olyan téma, amely világszerte felkeltette az emberek figyelmét. Megjelenése óta nagy érdeklődést váltott ki, és számos vita és vita tárgya volt. Akár mai relevanciája, akár történelmi hatása miatt, a Sörgyári capriccio (film) továbbra is nagy jelentőségű kérdés az egész társadalom számára. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Sörgyári capriccio (film) különböző dimenzióit és életünk különböző területeire gyakorolt hatását. Az eredetétől a populáris kultúrára gyakorolt hatásáig megvizsgáljuk, hogyan hagyott nyomot a Sörgyári capriccio (film) a történelemben, és hogyan marad továbbra is aktuális.
Sörgyári capriccio (Postřižiny) | |
1980-as csehszlovák film | |
Rendező | Jiří Menzel |
Alapmű | Bohumil Hrabal |
Műfaj | filmvígjáték |
Forgatókönyvíró | Jiří Menzel, Bohumil Hrabal |
Főszerepben | Magda Vášáryová, Jiří Schmitzer, Jaromír Hanzlík, Rudolf Hrušínský |
Zene | Jirí Sust |
Operatőr | Jaromír Šofr |
Vágó | Jirí Brozek |
Hangmérnök | Karel Jaroš |
Díszlettervező | Zbyněk Hloch |
Gyártás | |
Ország | ![]() |
Nyelv | cseh + magyar (szinkron) |
Forgatási helyszín |
|
Játékidő | 93 perc |
Költségvetés | 4 000 000 korona |
Képarány | 4:3 |
Forgalmazás | |
Forgalmazó | ![]() |
Bemutató | ![]() ![]() |
Korhatár | ![]() |
További információk | |
A Sörgyári capriccio (eredeti cím: Postřižiny) 1980-as csehszlovák játékfilm, melyet Jiří Menzel rendezett Bohumil Hrabal azonos című regényéből.
![]() |
Alább a cselekmény részletei következnek! |
A cseh kisváros sörfőzdéje körül az élet a megszokott mederben folyik. Francin, a sörfőzde visszafogott és rendszerető, de pozícióját féltő igazgatója igyekszik mindent kézben tartani, sőt fejleszteni, míg életrevaló felesége, Maryska, szinte gyermeki örömmel habzsolja az örömöket. Amikor a sörházi sertések egyikének eltörik a lába és ezért le kell vágni, Maryska disznótorosra hívja vendégül a sörfőzde igazgatósági tanácsának tagjait.
Egy napon Francin bátyja, Pepin bácsi érkezik látogatóba, amitől a szürke hétköznapok új élettel telnek meg. A cipész ugyanis öblös, lelkendező és cseppet sem visszafogott hangján – szinkronhangja Kern András – mesél különféle furcsa történeteket. Önmagát a cipők okleveles doktorának tartja, ismeri is a szakma minden szakkifejezését, de a munkával mintha meggyűlne a baja.
Az egyik ilyen történet Metud bácsiról szól, akinek nem volt gyermeke és búskomorságban szenvedett. Míg egy nap azt nem olvasta az újságban, hogy „Unatkozik? Vásároljon mosómedvét!”[m 1] Metud bácsi pedig megvette és a mosómedve mindent kimosott a patakban, azt is, amit nem kellett volna, például egy vekkert, amit azután már megjavíttatni sem lehetett. A mosómedve Metud bácsi szétszedett biciklijét is széthordta, mígnem aztán maga is feladott egy apróhirdetést, „Unatkozik? Vásároljon mosómedvét!” Amikor Francin a sörgyári igazgatósági tanácsának tart beszámolót, Pepin bácsi „bömbölése”, majd ragasztója akasztja meg a munkát.
Mikor Maryska és Pepin „katonaiskolásdit játszik” és hangoskodásukkal zavarják a sörfőzde munkáját, Francin azt javasolja nekik játsszanak máshol, akár másszanak fel a kéményre, csak csöndben legyenek. Nem is kell nekik több, felmásznak hát a sörfőzde magas kéményére, nem kis feltűnést és kavarodást keltve a kisvárosban – még a tűzoltóegylet is kivonul a helyszínre. De Giorgi úr, a tűzoltóparancsnok, aki szédül a magasban, leparancsolja a kilátásban gyönyörködőket a magasból.
A történetet át- meg átszövik az új kor különféle vívmányai – városi áram a petróleumlámpa helyett, motor a kerékpár helyett, automobil a lovak helyett, illetve expander, porlasztós ózoninhalátor, rádió és gramofon. Ahogy pedig a rádió közelebb hozza a távoli eseményeket, úgy a kisvárosban is megrövidülnek a dolgok:[m 2] levágják a kutyák farkát, Francin a gyártásjavítás érdekében lerövidíti a söröshordók pincébe vezető útját és a munkások munkaidejét, Maryska és Pepin megrövidíti az asztalok és székek lábát, és Maryska levágatja nem csak szoknyáját, hanem mindenki által csodált hosszú haját is,[m 3] mégpedig „Josefin Baker-frizurára”. Új élet kezdődik a kisvárosban.
Szereplő | Színész[1] | Magyar hang (1. szinkron)[2] |
---|---|---|
Maryska | Magda Vášáryová | Kovács Nóra |
Francin | Jiří Schmitzer | Szombathy Gyula |
Pepin | Jaromír Hanzlík | Kern András |
Doktor Gruntorád, a sörgyár elnöke | Rudolf Hrusínský | Horkai János |
De Giorgi úr, a tűzoltóparancsnok | Petr Čepek | Gruber Hugó |
Ruzicka úr | Oldřich Vlach | Koroknay Géza |
Vejvoda úr | František Řehák | Füzessy Ottó |
Bernádek úr | Miloslav Stibich | Szabó Ottó |
Sefl úr | Alois Liskutin | Izsóf Vilmos |
Lustig úr | Pavel Vondruška | Varga T. József |