A mai világban a Río de la Plata mind a szakértők, mind a nagyközönség számára nagyon fontos és érdekes téma lett. A Río de la Plata ősidők óta felkeltette az emberiség figyelmét, és számtalan kutatás, vita és elmélkedés tárgya volt. Befolyása számos területre kiterjed, a politikától a kultúráig, beleértve a tudományt és a technológiát is. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Río de la Plata különböző dimenzióit és oldalait, elemezve annak fontosságát és hatását a mai társadalomra.
Río de la Plata | |
Műholdfelvétel nyugatról keletre nézve, jobb oldalon Buenos Aires. A folyót hordalék teszi barna színűvé | |
Közigazgatás | |
Országok | Argentína, Uruguay |
Földrajzi adatok | |
Hossz | 290 km |
Vízhozam | 27 225[1] m³/s |
Vízgyűjtő terület | 3 182 064[2] km² |
Forrás | A Paraná és Uruguay folyók összefolyása |
Torkolat | Atlanti-óceán |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Río de la Plata témájú médiaállományokat. | |
A Río de la Plata vagy La Plata a Paraná folyó és az Uruguay folyó torkolata. A tölcsér alakú torkolat mélyen benyúlik Dél-Amerika keleti partjába. A folyók összefolyásától az Atlanti-óceánig 290 km hosszú. A világ legszélesebb folyótorkolata: szélessége a kezdeti 48 km-ről a tengerhez közeledve 220 km-re nő.
A La Plata Argentína és Uruguay határát képezi. Délnyugati partján fekszik Buenos Aires, az északkeletin pedig Montevideo.
Az európaiak 1516-ban fedezték fel, amikor Juan Díaz de Solís átjárót keresett az Atlanti- és a Csendes-óceán között. Az első európai telep Buenos Aires volt, amelyet először 1536-ban alapítottak, majd elhagyták, és végül 1580-ban telepítettek be végleg.
Itt játszódott le a La Plata-i csata a második világháborúban.