Rudolf von Jhering

Ma a Rudolf von Jhering különböző területeken érdekes és vita tárgya. Relevanciája túlmutat a határokon, mindenféle véleményt és álláspontot generált. A Rudolf von Jhering mind a tudományos területen, mind a nyilvános szférában felkeltette a szakemberek és a nagyközönség figyelmét. Ez a jelenség növekvő érdeklődést váltott ki a következményeinek és következményeinek megértése, valamint a hatékony megoldások és alternatívák keresése iránt. Ebben a cikkben a Rudolf von Jhering-hez kapcsolódó különböző nézőpontokat és megközelítéseket fogjuk megvizsgálni, hogy elemezhessük hatását, és átfogóbb képet adjunk erről a témáról.

Rudolf von Jhering
Született1818. augusztus 22.[1][2][3][4][5]
Aurich[6][7]
Elhunyt1892. szeptember 17. (74 évesen)[2][3][4][5][8]
Göttingen[9][7]
Állampolgárságaporosz
Gyermekei
  • Hermann von Ihering
  • Elise Marie Agathe von Ihering
Foglalkozása
Iskolái
SírhelyeStadtfriedhof Göttingen[10]
A Wikimédia Commons tartalmaz Rudolf von Jhering témájú médiaállományokat.
Rudolf von Jhering sírja Göttingenben

Rudolf von Jhering (Aurich, 1818. augusztus 22. – Göttingen, 1892. szeptember 17.) német jogtudós, a 19. századi egyetemes jogtudomány egyik legkiválóbb alakja.[11] Legidősebb fia Hermann von Ihering (1850–1930) brazil–német természettudós volt.

Életútja

Heidelbergben, Münchenben és Göttingenben tanult; 1843-ban Berlinben magántanárrá habilitáltatta magát, 1845-ben Bázelben, 1846-ban Rostockban, 1849-ben Kielben, 1852-ben Gießenben és 1868-ban Bécsben lett rendes tanár. 1872-ben Göttingenbe nevezték ki és titkos igazságügyi tanácsossá tették.

Munkássága

Jhering tudományos nézetei pályafutása alatt jelentősen módosultak. A 19. század utolsó évtizedeiben a formális, csak jogászi szemléletnek a kritikája is a kialakuló szociológia tudományán belül. A szociológiai szemlélet egyik változata elsősorban Jhering nevéhez fűződött, aki pályája második felében szembefordult a hagyományos törvénypozitivizmussal és megalapozta az ún. érdekkutató jogtudományt, ami egyben a jogtudománynak a szociológiai szemléletmód előtti nyitását is előkészítette. Ebből a felfogásból az államelmélet vonatkozásában az következett, hogy a hagyományos államjogi pozitivista szemlélet keretein túl kell lépni.[12]

Az, hogy a bűncselekmény nemcsak az ezt körbeíró jogszabály szempontjából értékelhető, hanem a minden szabály mögött meghúzódó és azt szülő érdekek oldaláról is, Jhering jogfelfogásából ered, aki a „Der Zweck im Recht” című monográfiájában ezt ki általános jogfelfogásként fejtette ki.[13]

Az ő nevéhez fűződik a jogértelmezés egyik lehetséges módja, az ú. n. teleologikus jogértelmezés, amely a jogszabályban objektíve, szövegszerűen lefektetett célokból indul ki.[14]

Emlékezete

Sírja Göttingenben található.

Aurichban utcanév[15] őrzi emlékét.

Művei

  • Geist des römischen Rechts auf den verschiedenen Stufen seiner Entwicklung (Lipcse, 1858-66, 3 rész, 4. kiad. 1883)
  • Das Schuldmoment im römischen Privatrecht (Gießen, 1867)
  • Die Jurisprudenz des täglichen Lebens (Jogesetek, Jéna, 1870, 6. kiad., 1886, magyarra fordította dr. Biermann Mihály: A jogtudomány a mindennapi életben cím alatt, Budapest, 1875)
  • Der Kampf ums Recht (Bécs, 1872, 11 kiad. 1895, magyarra fordította Ballai Lajos és Lippe Vilmos: Küzdelem a jogért cím alatt Budapest, 1874)
  • Gesammelte Aufsätze (Jéna, 1881-86, 3 kötet)
  • Scherz und Ernst in der Jurisprudenz (3. kiad. Lipcse, 1885)
  • Der Zweck im Recht (2. kiad. uo. 1884-86)
  • Das Trinkgeld (Braunschwieg, 1882)
  • Der Besitzwille (Jena, 1889)

Magyarul

  • Magánjogi esetek; magyarította Schwarz Gusztáv; Franklin Társulat, Bp., 1886
  • Magánjogi esetek; ford., bőv. Schwarz Gusztáv; 2. bőv. kiad.; Politzer, Bp., 1901 (Római jogi gyakorlatok)

Források

Jegyzetek

  1. ↑ Német Nemzeti Könyvtár: Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország) . (Hozzáférés: 2014. április 9.)
  2. ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. ↑ a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). Encyclopædia Britannica Online . (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. ↑ a b KNAW Past Members (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. ↑ Német Nemzeti Könyvtár: Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország) . (Hozzáférés: 2014. december 10.)
  7. ↑ a b Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Иеринг Рудольф фон, 2015. szeptember 28.
  8. ↑ Brockhaus (német nyelven). Brockhaus . (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  9. ↑ Német Nemzeti Könyvtár: Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország) . (Hozzáférés: 2014. december 30.)
  10. ↑ Find a Grave (angol nyelven). Find a Grave . (Hozzáférés: 2024. május 17.)
  11. ↑ http://www.szilagyipeter.hu/sites/szilagyipeter.hu/files/Jhering%20jogb%C3%B6lcselete....pdf[halott link]
  12. ↑ http://www.szilagyipeter.hu/sites/szilagyipeter.hu/files/A%20WR%20%20%C3%A1llamelm%C3%A9lete,%20k%C3%BCl%C3%B6n%C3%B6s%20tekintettel%20Hermann%20Hellerre.pdf[halott link]
  13. ↑ http://www.ssoar.info/ssoar/bitstream/handle/document/10702/ssoar-bszem-2009-1-pokol-a_jogellenesseg_es_a_jogi.pdf?sequence=1
  14. ↑ http://www.juris.u-szeged.hu/download.php?docID=31516
  15. ↑ http://www.meinestadt.de/aurich/stadtplan/strasse/von-jhering-str.

További információk