Ma a Rudolf von Jhering különböző területeken érdekes és vita tárgya. Relevanciája túlmutat a határokon, mindenféle véleményt és álláspontot generált. A Rudolf von Jhering mind a tudományos területen, mind a nyilvános szférában felkeltette a szakemberek és a nagyközönség figyelmét. Ez a jelenség növekvő érdeklődést váltott ki a következményeinek és következményeinek megértése, valamint a hatékony megoldások és alternatívák keresése iránt. Ebben a cikkben a Rudolf von Jhering-hez kapcsolódó különböző nézőpontokat és megközelítéseket fogjuk megvizsgálni, hogy elemezhessük hatását, és átfogóbb képet adjunk erről a témáról.
Rudolf von Jhering | |
![]() | |
Született | 1818. augusztus 22.[1][2][3][4][5] Aurich[6][7] |
Elhunyt | 1892. szeptember 17. (74 évesen)[2][3][4][5][8] Göttingen[9][7] |
Állampolgársága | porosz |
Gyermekei |
|
Foglalkozása |
|
Iskolái | |
Sírhelye | Stadtfriedhof Göttingen[10] |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Rudolf von Jhering témájú médiaállományokat. | |
Rudolf von Jhering (Aurich, 1818. augusztus 22. – Göttingen, 1892. szeptember 17.) német jogtudós, a 19. századi egyetemes jogtudomány egyik legkiválóbb alakja.[11] Legidősebb fia Hermann von Ihering (1850–1930) brazil–német természettudós volt.
Heidelbergben, Münchenben és Göttingenben tanult; 1843-ban Berlinben magántanárrá habilitáltatta magát, 1845-ben Bázelben, 1846-ban Rostockban, 1849-ben Kielben, 1852-ben Gießenben és 1868-ban Bécsben lett rendes tanár. 1872-ben Göttingenbe nevezték ki és titkos igazságügyi tanácsossá tették.
Jhering tudományos nézetei pályafutása alatt jelentősen módosultak. A 19. század utolsó évtizedeiben a formális, csak jogászi szemléletnek a kritikája is a kialakuló szociológia tudományán belül. A szociológiai szemlélet egyik változata elsősorban Jhering nevéhez fűződött, aki pályája második felében szembefordult a hagyományos törvénypozitivizmussal és megalapozta az ún. érdekkutató jogtudományt, ami egyben a jogtudománynak a szociológiai szemléletmód előtti nyitását is előkészítette. Ebből a felfogásból az államelmélet vonatkozásában az következett, hogy a hagyományos államjogi pozitivista szemlélet keretein túl kell lépni.[12]
Az, hogy a bűncselekmény nemcsak az ezt körbeíró jogszabály szempontjából értékelhető, hanem a minden szabály mögött meghúzódó és azt szülő érdekek oldaláról is, Jhering jogfelfogásából ered, aki a „Der Zweck im Recht” című monográfiájában ezt ki általános jogfelfogásként fejtette ki.[13]
Az ő nevéhez fűződik a jogértelmezés egyik lehetséges módja, az ú. n. teleologikus jogértelmezés, amely a jogszabályban objektíve, szövegszerűen lefektetett célokból indul ki.[14]
Sírja Göttingenben található.
Aurichban utcanév[15] őrzi emlékét.