Rozsdástorkú partfutó

A mai világban a Rozsdástorkú partfutó olyan téma, amely különböző területeken nagy aktualitást kapott. A személyestől a professzionális szintig a Rozsdástorkú partfutó emberek millióinak figyelmét ragadta meg szerte a világon. Hatása érezhető volt a társadalomban, a kultúrában, a politikában és a technológiában, kiterjedt vitákat és vitákat generálva. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Rozsdástorkú partfutó különböző aspektusait és életünkre gyakorolt ​​hatását. Az eredetétől a jelenlegi evolúcióig, beleértve a következményeit és következményeit, belemerülünk a Rozsdástorkú partfutó részletes elemzésébe, hogy megértsük jelentőségét és szerepét a mai világban.

Rozsdástorkú partfutó
Természetvédelmi státusz
Mérsékelten fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Öregrend: Neoaves
Csoport: Passerea
Csoport: Gruae
Csoport: Gruimorphae
Rend: Lilealakúak (Charadriiformes)
Alrend: Scolapaci
Család: Szalonkafélék (Scolopacidae)
Alcsalád: Arenariinae
Nem: Partfutó (Calidris)
Merrem, 1804
Faj: C. ruficollis
Tudományos név
Calidris ruficollis
(Pallas, 1776)
Elterjedés
Elterjedési területe
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Rozsdástorkú partfutó témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Rozsdástorkú partfutó témájú médiaállományokat és Rozsdástorkú partfutó témájú kategóriát.

A rozsdástorkú partfutó (Calidris ruficollis) a madarak (Aves) osztályának lilealakúak (Charadriiformes) rendjébe, ezen belül a szalonkafélék (Scolopacidae) családjába tartozó faj.[1][2]

Rendszerezése

A fajt Peter Simon Pallas német zoológus és botanikus írta le 1776-ban, a Tringa nembe Trynga ruficollis néven.[3]

Előfordulása

Az Eurázsia északi részén költ, telelni Ázsia déli részére, Ausztráliába és Új-Zélandra vonul. Kóborlásai során eljut Európába, Afrikába és Észak-Amerikában is.

Kárpát-medencei előfordulása

Magyarországon egyszer, 1997. május 20. Dunatetétlenen észlelték, de jelenléte még megerősítésre szorul.

Megjelenése

Testhossza 13–16 centiméter, szárny fesztávolsága 29–33, testtömege 18–51 gramm.[3]

Életmódja

Bogarakkal, rovarlárvákkal, hártyásszárnyúakkal és apró magvakkal táplálkozik.[3]

Jegyzetek

  1. ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2017. március 16.)
  2. ↑ Az Integrated Taxonomic Information System besorolása. (Hozzáférés: 2017. március 16.)
  3. ↑ a b c Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2017. március 16.)

Források

További információk