Rozgonyi János
Ebben a cikkben a Rozgonyi János izgalmas világába fogunk beleásni. Az eredetétől napjainkig minden olyan releváns szempontot megvizsgálunk, amelyek a Rozgonyi János fejlődését az idők során meghatározták. Elemezzük a társadalomra gyakorolt hatását, a különböző területekre gyakorolt hatását és a témával kapcsolatos különböző perspektívákat. Elmerülünk a sok oldalában, igyekszünk megérteni valódi lényegét és az életünkben betöltött szerepét. Csatlakozzon hozzánk ezen a felfedező és elmélkedő utazáson a Rozgonyi János-ről.
| Rozgonyi János | |
| Született | 2. évezred nem ismert |
| Elhunyt | 1471 |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Szilágyi Orsolya |
| Szülei | Rozgonyi János |
| Foglalkozása | politikus |
| Tisztsége |
|
Rozgonyi János (? – ?, 1471) országbíró
Életpályája
Rozgonyi János tárnokmester fia volt. 1449–1456-ban macsói bán volt Újlaki Miklóssal, 1450–1460 között erdélyi vajda, 1459–1470-ben tárnokmester.
1458-ban, mint erdélyi vajda egy perirat szerint Borbála nevű nejével ellentmondott György, János és Jób fiaival a Timáryak donációjának. Nejétől született gyermekei: VI. István, II. György, VI. János, Cecili és Jób voltak, kik közül csak VI. Istvánnak maradtak gyermekei.
1471-ben országbíró lett, de még ugyanebben az évben elhunyt.
Hunyadi Jánossal harcolt a török ellen, 1453-ban Csókakő uradalmát (Fejér vármegye) kapta. V. László uralkodása alatt a Hunyadiak ellen fordult, javasolta Mátyás és László elfogatását, de később Mátyás uralkodása idején többször járt követségben: 1460-ban Vetési Alberttel együtt Frigyes császár megbízottjaival Olmützben, 1461-ben Csáky I. Ferenccel együtt Mátyás és Podjebrád Katalin házassága ügyében tárgyalt, 1464-ben Janus Pannoniusszal II. Pál pápánál, 1470-ben pedig III. Frigyes császárnál volt követ.
Források
- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
- Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal: IX. kötet [Paál - Rottal]. Pest: Ráth Mór. 1862. 786. o.
.svg){kind=small}