Rozgonyi István (ispán)

Ez a cikk a Rozgonyi István (ispán) témával foglalkozik, amely témával számos tudós és szakember érdeklődését felkeltette a különböző tudásterületek iránt. A Rozgonyi István (ispán) jelentősége a társadalomra, a kultúrára, a történelemre és az emberi fejlődésre gyakorolt ​​hatásán keresztül nyilvánul meg. Idővel a Rozgonyi István (ispán) vitákat, kutatásokat és elmélkedéseket váltott ki, amelyek gazdagították e jelenség megértését. Különböző nézőpontokból és megközelítésekből elemezték a Rozgonyi István (ispán) több oldalát, feltárva összetettségét és a mindennapi élet különböző aspektusaira gyakorolt ​​hatását. Ebben az értelemben ennek a cikknek az a célja, hogy átfogó és szigorú módon feltárja a Rozgonyi István (ispán) jelenségét, átfogó és naprakész képet adva erről a témáról.

Rozgonyi István
Születettnem ismert
nem ismert
Elhunyt15. század
Állampolgárságavegyesházi királyok korabeli Magyar Királyság
HázastársaRozgonyi Cecilia
Foglalkozása

Rozgonyi István, id. († 1439/40) ispán. Feleségéről, Szentgyörgyi Cecíliáról szól Arany János Rozgonyiné című verse.

Rozgonyi Cecilia, illusztráció Kisfaludy Károly Aurora című szépirodalmi közlönyében (1824)

Élete

Rozgonyi László fia a monyorósi ágból, Péter veszprémi püspök fivére. 1405 és 1410 között relator, majd 1410 és 1413 között udvari lovag.[1]

Zsigmond király kíséretében diplomáciai szolgálatot teljesített 1415 őszén Aragóniában és 1416-ban Londonban, Angliában, ahová Perpignanon és Párizson keresztül érkeztek. Londonból Konstanzba is a királlyal ment a konstanzi zsinatra.[2]

1410-től 1425-ig a bakonyi erdő ispánja (erdőispán) és egyben Essegvár királyi várnagya.[3] 1416-ban és 1425-ben a veszprémi püspökség kormányzója. 1422 és 1439 között győri ispán, 1425 és 1439 között fejéri ispán és csókakői várnagy, 1427 és 1438 között temesi ispán.[1]

1428-ban a királlyal együtt részt vett Galambóc sikertelen ostromában. A visszavonulás után az ő és a király életét felesége, Szentgyörgyi Péter leánya, Szentgyörgyi Cecília[4] mentette meg, amikor hajókkal sietett segítségükre. Az eseményről Arany János Rozgonyiné című balladájában emlékezett meg.

Elől, elől Rozgonyival
Kedves élet-párja,
Hiv szerelme, szép Cicelle,
Szentgyörgyi leánya.
– Arany János: Rozgonyiné (részlet)[5]

Családja

Felesége Szentgyörgyi Cecília, Szentgyörgyi Péter lánya volt. Házasságukból három gyermek ismert:

  • János
  • István
  • Imre

Jegyzetek

  1. ↑ a b Diós István, dr.: Magyar katolikus lexikon. 11. köt., Szent István Kiadó, Budapest, 2006. 728. p
  2. ↑ Bárány Zsigmond: Zsigmond király 1416-os kísérete. Aetas, 3–4. sz. (2004)
  3. ↑ Essegvár. A vár rövid története. Archiválva 2009. május 5-i dátummal a Wayback Machine-ben URL hozzáférés – 2009. július 19.
  4. ↑ Magyar életrajzi lexikon Rozgonyi Cecilia, arcanum.hu
  5. ↑ Arany János 1847-1852 Rozgonyiné, arcanum.hu