Ronald Sukenick

Ebben a cikkben a Ronald Sukenick témát különböző nézőpontokból vizsgáljuk meg, elemezve társadalmi, kulturális, politikai és gazdasági vonatkozásait. Megvizsgáljuk, hogy a Ronald Sukenick milyen hatással volt a mai társadalomra, és hogyan alakította ki gondolkodásunkat és cselekvésünket. Hasonlóképpen, a Ronald Sukenick-hez kapcsolódó történelmi és jelenkori vonatkozások is szóba kerülnek, hogy jobban megértsük annak fontosságát és relevanciáját a mai világban. Ezzel a kimerítő elemzéssel arra törekszünk, hogy panorámaképet nyújtsunk a Ronald Sukenick-ről és annak sokrétű aspektusairól, elmélkedésre és vitára hívva ezzel a ma oly fontos témával kapcsolatban.

Ronald Sukenick
Született1932. július 14.
Brooklyn, New York
Elhunyt2004. július 22. (72 évesen)
New York[1]
Állampolgárságaamerikai
Nemzetiségeamerikai
Foglalkozásaíró,
irodalomteoretikus
Iskolái
Kitüntetései

Ronald Sukenick (Brooklyn, New York, 1932. július 14. – New York, 2004. július 22.) amerikai író és irodalomteoretikus.

Élete

A Cornell Egyetemen tanult. Doktori értekezését Wallace Stevens-ről írta 1962-ben a Brandeis Egyetemen.[3]

Alapítója és kiadója az American Book Review-nak és alapítója a posztmodern írókat tömörítő a The Fiction Collective-nek (1974).[3][4]

Első felesége Lynn Luria Sukenick költő volt, akitől 1984-ben elvált. Második feleségével Julia Frey-jel több évnyi együttélés után házasodott össze.[5]

Művészete

Sukenick az 1950-es években kezdett el írni.[3] Művei a "mimetikus irodalom" által kiépített, már-már kikényszerített, hamis világképpel helyezkednek szembe azáltal, hogy az író/a mű lépten-nyomon felhívja az olvasó figyelmét, tartalmi és vizuális elemekkel egyaránt arra, hogy az irodalmi mű mesterséges konstrukció.[6] Sukenick 1969-ben, a The Death of the Novel and Other Stories-ban hívja fel a figyelmet arra, hogy a realista regény olyan abszolútumai, mint a kronologikus idő létezése, a jellemábrázolás, valamint a konkrét valóság a posztrealizmus világában kérdésessé váltak, így az írónak a semmiből kell kezdenie, mivel "számára nem létezik sem a realitás, sem az idő, sem pedig a személyiség".[7]

Abádi Nagy Zoltán a következőket írta Sukenickről: "Sukenick nem formalista, hisz megszünteti a hagyományos formát. Nem posztformalista, mert nem vet el minden formát, hanem újakat hoz létre. Egyszerűen tehát formaújító."[8] Ez a formaújítás tetten érhető az Entrópia kötetben[9] közölt Sodrás című elbeszélésben is, ahol a két hasábra tagolt szöveg egyik felében az elbeszélés olvasható, míg mellette, mintegy a margón, pedig reflexiók. Sukenick második regényében a Kifelé címűben (Out) a fejezetek száma tíztől csökken egészen nulláig, ahol az utolsó fejezet "az elfogyó logika szerint"[10] már egy szót sem tartalmaz, csak 11 üres oldalt, annyit, ahány fejezet maga a regény.

Sukenick sokfelé utazott. 1982-ben Magyarországon is járt. Abádi Nagy Zoltán ekkor készített vele interjút, mely a Filológiai Közlönyben[11] jelent meg.

Műveinek archívuma a Harry Ransom Centerben található az austini Texasi Egyetem.[12]

Fontosabb kötetei

  • A Wallace Stevens Handbook (1962)
  • Wallace Stevens: Musing the Obscure (1967)
  • Up (Felfelé; regény, 1968)
  • The Death of the Novel and Other Stories (A regény halála és más történetek; elbeszélések, 1969)
  • Out (Kifelé; regény, 1973)
  • 98,6 Fahrenheit (regény, 1975)
  • Long Talking Bad Conditions Blues (Hosszan szóló szomorú világ blues; regény, 1979)
  • In Form: Digressions on the Act of Fiction (esszék, 1985)
  • The Endless Short Story (A végtelen elbeszélés; regény, 1986)

Források

  1. ↑ Freebase-adatdump. Google
  2. ↑ Guggenheim Fellows database (angol nyelven)
  3. ↑ a b c Világirodalmi lexikon. 13. kötet. Főszerkesztő: Szerdahelyi István. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1992. 758. old.
  4. ↑ Abádi Nagy Zoltán: Mai amerikai regénykalauz, 1970-1990. Budapest, Intera Bt, 1995. 506. old.
  5. ↑ https://en.wikipedia.orghttps://sapientiahu.com/Ronald_Sukenick
  6. ↑ Bart István: Ronald Sukenick. In: Entrópia. Mai amerikai elbeszélők. Budapest, Európa Könyvkiadó, 1981. 297. old.
  7. ↑ Utószó. In: Entrópia. Mai amerikai elbeszélők. Budapest, Európa Könyvkiadó, 1981. 307. old.
  8. ↑ Abádi Nagy Zoltán: Mai amerikai regénykalauz, 1970-1990. Budapest, Intera Bt, 1995. 510. old.
  9. ↑ Entrópia. Mai amerikai elbeszélők. Budapest, Európa Könyvkiadó, 1981.
  10. ↑ Abádi Nagy Zoltán: Mai amerikai regénykalauz, 1970-1990. Budapest, Intera Bt, 1995. 511. old.
  11. ↑ Abádi Nagy Zoltán: Beszélgetés Ronald Sukenick amerikai íróval. In: Filológiai Közlöny. 1984. 2-3. szám 328-342. old.
  12. ↑ Ronald Sukenick: A Preliminary Inventory of His Papers at the Harry Ransom Humanities Research Center (Hozzáférés ideje: 2013. október 19.) (angolul)