Roboz Andor

A mai világban a Roboz Andor olyan téma, amely sok ember figyelmét és érdeklődését felkeltette. A Roboz Andor megjelenése óta vitákat és kérdéseket generált, valamint a társadalom különböző aspektusaira is hatással volt. Akár történelmi jelentőségének, akár a populáris kultúrára gyakorolt ​​hatásának, akár a mindennapi életre gyakorolt ​​hatásának köszönhetően, a Roboz Andor-nek sikerült átlépnie a határokat és a generációkat, mind a szakemberek, mind a nagyközönség érdeklődésére számot tartó témává vált. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Roboz Andor-hez kapcsolódó különböző szempontokat, elemezve jelentőségét, következményeit és relevanciáját a jelenlegi kontextusban.

Roboz Andor
SzületettRosenzweig Ármin
1869. január 19.
Nagyvárad
Elhunyt1945. január 30. (76 évesen)
Budapest VIII. kerülete
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása

Roboz Andor, született Rosenzweig Ármin[1] (Nagyvárad, 1869. január 19. – Budapest, Józsefváros, 1945. január 30.)[2] tanár, író, újságíró, műfordító.

Élete

Rosenzweig Jakab és Klein Róza fia. Középiskoláit szülővárosában végezte, majd a Budapesti Tudományegyetemen és a párizsi Sorbonne Egyetemen tanult. Ezt követően a budapesti VI. kerületi állami főreáliskola tanára lett, egyszersmind pedig az Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt. lektora. Fiatalabb korában a Zsidó Híradó és az Egyenlőség munkatársa volt és sok héberből fordított költeménye jelent meg. Főleg ifjúsági regényeket írt, de mintegy ötven verseskönyve is megjelent. 1933-ban nyugdíjba vonult.

Felesége Braun Irma volt, akivel 1927. június 18-án Budapesten, a Józsefvárosban kötött házasságot.[3]

Munkái

  • Gyakorlati német nyelvtan 40 leczkében magyar tanulók használatára (Budapest, 1897)
  • Erdőn-mezőn (Budapest, 1898)
  • Napsugárban (Budapest, 1898)
  • Madár világ (Budapest, 1898)
  • Vidám órák (Budapest, 1898)
  • Mi van odabent (Budapest, 1898. (A 2–6. sz. munkák: Képes könyvek versekben gyűjtő címmel. Ism. Vasárnapi Ujság 1898. 5. sz.).
  • Történetek az iskolából (Budapest, 1900. (Kis Könyvtár 24.).
  • Köszöntőkönyv (Budapest, 1901. Lenkei Henrikkel)
  • Módszeres franczia nyelvtan és olvasókönyv a reáliskolák IV. osztálya számára. Budapest, 1903. (Klimó Mihállyal együtt. Ism. Hivatalos Közlöny).
  • Nyuszkó őfelsége birodalmából (1920)
  • N. E. M. O. Regény a diákéletből (1923)
  • Klárika iskolás évei

Jegyzetek

  1. ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 52314/1889. Forrás: Névváltoztatási kimutatások 1889. év 8. oldal 15. sor
  2. ↑ Halotti bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári halotti akv. 189/1945. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. június 11.)
  3. ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári házassági akv. 731/1927. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. június 11.)

Források