A mai világban a Robert Browning nagyon fontos és vita tárgyává vált. A kezdetektől napjainkig a Robert Browning érdeklődést és kíváncsiságot keltett az emberekben, a társadalom minden területén és minden korosztályban. Az emberek mindennapi életére gyakorolt hatása eltérő véleményeket és álláspontokat váltott ki a témában. Ebben a cikkben megpróbáljuk feltárni a Robert Browning különböző perspektíváit, valamint elemezzük a társadalom különböző területeire gyakorolt hatását. Ezenkívül megvizsgáljuk, hogy a Robert Browning hogyan fejlődött az idők során, és mit várhatunk a jövőjétől.
Robert Browning | |
![]() | |
Született | 1812. május 7.[1][2][3][4][5] London[6] |
Elhunyt | 1889. december 12. (77 évesen)[1][2][3][4][5] Velence[6] |
Állampolgársága | |
Házastársa | Elizabeth Barrett Browning (1846. szeptember 13. – 1861. június 29.)[7] |
Gyermekei | Robert Barrett Browning |
Foglalkozása | |
Iskolái | University College London |
Sírhelye | Poets' Corner[8] |
![]() | |
Robert Browning aláírása | |
![]() A Wikiforrásban további forrásszövegek találhatók Robert Browning témában. | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Robert Browning témájú médiaállományokat. | |
Robert Browning (Camberwell, London, 1812. május 7. – Velence, Olaszország, 1889. december 12.) angol költő.[9]
Tennyson mellett a viktoriánus kor legjelentősebb költője. Elsősorban az emberi lélekben lejátszódó belső dráma érdekelte. Legjobb színdarabjai, így az Amerre Pippa járt (1841)[10] inkább drámai költeménynek tekinthetők. Lírai költeményei (Csengettyűk és gránátalmák – sorozat, 1841-46) is erős drámaiságot sugároznak. Műveinek alakjai a félöntudat állapotában ontják monológjaikat („Browning-féle drámai monológ”), a lelkükben lezajló dráma mozzanatait epikus, színpadszerűtlen belső monologikus formában. A nehezen érthető darabok közé tartozik Sordello (1840)[11] című költeménye. Kísérletező alkat, közelítette egymáshoz a három műnem világát, kifejezési lehetőségeit.