Röschitz

Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Röschitz-et és a mai társadalomra gyakorolt ​​hatását. A Röschitz már régóta érdeklődés és vita téma, és relevanciája továbbra is számos területen nyilvánvaló. A Röschitz körül kialakult különböző nézőpontok és megközelítések elemzésre kerülnek, valamint annak időbeli alakulását. Ezen túlmenően a Röschitz különböző kontextusokban gyakorolt ​​hatásai is szóba kerülnek, a mindennapi élettől a globális szintig. Ez a cikk kimerítő elemzést nyújt a Röschitz-ről és annak a társadalom különböző aspektusaira gyakorolt ​​hatásáról, azzal a céllal, hogy átfogó és gazdagító képet nyújtson erről a széles és jelentős témáról.

Röschitz
A Szt. Miklós-plébániatemplom
A Szt. Miklós-plébániatemplom
Röschitz címere
Röschitz címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományAlsó-Ausztria
JárásHorni járás
Irányítószám3743, 3730
Körzethívószám02984
Forgalmi rendszámHO
Népesség
Teljes népesség1052 fő (2018. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság280 m
Terület21,17 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 40′, k. h. 15° 53′48.666667°N 15.883333°EKoordináták: é. sz. 48° 40′, k. h. 15° 53′48.666667°N 15.883333°E
Térkép
Röschitz weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Röschitz témájú médiaállományokat.

Röschitz osztrák mezőváros Alsó-Ausztria Horni járásában. 2024 januárjában 1121 lakosa volt.

Elhelyezkedése

Röschitz a Horni járásban
A Maria Immaculata-szobor a főtéren
A roggendorfi Szt. Pongrác-templom

Röschitz a tartomány Weinviertel régiójában fekszik a Maigner Bach folyó mentén. Területének 3,3%-a erdő, 16,3% szőlő, 72,3% áll egyéb mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzat 4 települést egyesít: Klein-Jetzelsdorf (115 lakos 2024-ben), Klein-Reinprechtsdorf (50), Roggendorf (229) és Röschitz (727).

A környező önkormányzatok: északra Pulkau, északkeletre Zellerndorf, keletre Sitzendorf an der Schmida, délre Eggenburg, nyugatra Meiseldorf.

Története

Röschitzet először 1157 körül, amikor Rüdiger de Respic egy szőlőt adományozott az eggenburgi apátságnak. Kiterjedt szőlői több tulajdonos között oszlottak meg, többek között a Kuenring család, az altenburgi, a St. Bernhard-i és a retzi kolostorok, valamint az eggenburgi ispotály is rendelkeztek itteni földbirtokokkal.

1446-ban pallosjogot kapott, I. Miksa császár pedig 1514-ben engedélyezte a vásártartást (vagyis mezővárosi jogokkal rendelkezett). Röschitz a retzi uradalomhoz tartozott. 1645-ben a harmincéves háború során elfoglalták a svédek. 1646-ban a jezsuiták bécsi rendháza szerezte meg a birtokot, de már 1683-ban visszakerült Retzhez. 1681-ben pestis dúlt a településen; ennek végeztével építették hálából a Szentháromság-kápolnát.

Lakosság

A röschitzi önkormányzat területén 2024 januárjában 1121 fő élt. A lakosságszám 1900-ban érte el a csúcspontját 1927 fővel, azóta csökkenő tendenciát mutat. 2022-ben az ittlakók 97%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,5% a régi (2004 előtti), 1,5% az új EU-tagállamokból érkezett. 0,1% a volt Jugoszlávia (Horvátország és Szlovénia kivételével) vagy Törökország; 0,9% egyéb ország polgára volt. 2001-ben a lakosok 96,9%-a római katolikusnak, 0,5% evangélikusnak, 0,2% ortodoxnak, 2,3% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor egy magyar élt a mezővárosban; a legnagyobb nemzetiségi csoportot a németek (98,8%) mellett a csehek alkották 2 fővel (0,2%).

A népesség változása:

2016
1 053
2018
1 052

Látnivalók

  • a Szt. Miklós-plébániatemplom
  • a roggendorfi Szt. Pongrác-plébániatemplom
  • a helytörténeti múzeum

Jegyzetek

Források

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Röschitz című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.