Ebben a cikkben alaposan áttekintjük a Pulkau témát és annak minden következményét. A Pulkau ma nagyon fontos téma, mivel jelentős hatással van mindennapi életünk különböző területeire. Ebben a cikkben a Pulkau-hez kapcsolódó különböző oldalakat és perspektívákat fogjuk megvizsgálni, a történetétől és fejlődésétől a mai társadalomra gyakorolt hatásáig. Meg fogjuk vizsgálni a Pulkau körül forgó különféle véleményeket és vitákat, valamint azt is, hogy ennek milyen lehetséges jövőbeli következményei lehetnek folyamatosan változó világunkban. Egy kimerítő és szigorú elemzéssel arra törekszünk, hogy megvilágítsuk ezt az összetett témát, és feltárjuk annak több dimenzióját, hogy teljes mértékben megértsük.
Pulkau | |||
![]() | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Tartomány | Alsó-Ausztria | ||
Járás | Hollabrunni járás | ||
Irányítószám | 3741 | ||
Körzethívószám | 02946 | ||
Forgalmi rendszám | HL | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1560 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 289 m | ||
Terület | 36,73 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
![]() | |||
Pulkau weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Pulkau témájú médiaállományokat. | |||
Pulkau osztrák város Alsó-Ausztria Hollabrunni járásában. 2022 januárjában 1498 lakosa volt.
Pulkau a tartomány Weinviertel régiójában fekszik, a Pulkau folyó mentén, a Gránit- és Gneiszfennsíkon. Legmagasabb pontja a Brenntenberg (477 m). Területének 26,1%-a erdő, 12,9% szőlő, 52% áll egyéb mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzat 6 települést egyesít: Groß-Reipersdorf (154 lakos 2022-ben), Leodagger (83), Passendorf (10), Pulkau (982), Rafing (144) és Rohrendorf an der Pulkau (125).
A környező önkormányzatok: északkeletre Schrattenthal, keletre Zellerndorf, délre Röschitz, délnyugatra Meiseldorf, nyugatra Sigmundsherberg, északra Weitersfeld.
Pulkaut frank telepesek alapították Nagy Károly idejében, 791-796 között. 1055-ben Hardegg uradalmához tartozott. Egyházközségét 1080-ban említik először, 1216-ban pedig először írnak az itteni szőlőművelésről. 1308-ban mezővárosi jogokat, 1437-ben pedig V. Albert hercegtől címert és pecsétet kapott.
1338-ban állítólag a zsidók a sekrestyés segítségével szent ostyát szereztek, hogy azokat varázslásokhoz használják fel. A feldühödött lakosság lemészárolta az összes pulkaui zsidót és az eset miatt egész Alsó-Ausztriában, Morvaországban és Csehországban is sor került antiszemita megnyilvánulásokra. 1425-ben az Ausztriába betörő husziták (a szomszédos Schrattenthal és Retz) mellett kifosztották Pulkaut is. 1486-ban Mátyás magyar király hadai szállták meg a települést. 1597-ben lázadó parasztok, a harmincéves háborúban több alkalommal a vonuló hadseregek szállták meg Pulkaut; 1645-ben pedig felgyújtották a svédek. Az 1680-as pestisjárványban 600 lakos lelte halálát.
1712 januárjában VI. Károly császárt Pulkauban fogadták az alsó-ausztriai rendek, mikor prágai koronázására utazott. 1742-ben a második sziléziai háborúban a poroszok, 1805-ben és 1809-ben Napóleon franciái szállták meg a városkát.
Az 1848-as forradalmat követően felszámolták a feudális birtokrendszert és megalakult Pulkau önkormányzata. A második világháború során, 1943-ban 15-16 éves diákok náciellenes osztrák nemzeti szövetséget hoztak létre. A Gestapo tizennégyüket letartóztatta és ötöt szeparatizmus vádjával a bíróság elítélte; közülük a legidősebbet kivégezték.
1968-ban Großreipersdorf, Passendorf és Rafing községeket Pulkau önkormányzatához csatolták; 1971-ben követte őket Leodagger és Rohrendorf is. 1985-ben Pulkaut városi rangra emelték.
A pulkaui önkormányzat területén 2022 januárjában 1498 fő élt. A lakosságszám 1890-ben érte el a csúcspontját 3276 fővel, azóta csökkenő tendenciát mutat. 2020-ban az ittlakók 96,1%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,7% a régi (2004 előtti), 2,1% az új EU-tagállamokból érkezett. 0,3% az egykori Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 0,7% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 95,8%-a római katolikusnak, 3,2% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 6 magyar élt a városban; a legnagyobb nemzetiségi csoportot a németek (98,2%) mellett a csehek alkották 0,7%-kal (11 fő).
A népesség változása:
2016 | 1 540
|
2018 | 1 560
|