Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Róka Antal életünkre gyakorolt hatását. A Róka Antal eredetétől a mai napig a kutatók, az akadémikusok és a nagyközönség érdeklődésére számot tartó téma lett. Az évek során a Róka Antal vitákat, vitákat és különböző nézőpontokat generált, amelyek gazdagították a jelenség megértését. Ezen az átfogó elemzésen keresztül arra törekszünk, hogy megvilágítsuk a Róka Antal különböző aspektusait, és azt, hogy hogyan alakította életünket különböző szinteken. Ez a cikk teljes útmutató lesz azoknak, akik szeretnének elmélyedni a Róka Antal lenyűgöző világában, és megérteni annak jelentőségét kortárs társadalmunkban.
Róka Antal | |
Született | 1927. június 25. Kászonújfalu |
Elhunyt | 1970. szeptember 16. (43 évesen) Siófok |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása |
|
Sírhelye | Farkasréti temető (40-1-42/43)[1][2] |
Szerzett érmek | |||||||||||||||||||
|
Róka Antal (Kászonújfalu, 1927. június 25. – Siófok, 1970. szeptember 16.) olimpiai és Európa-bajnoki bronzérmes atléta, távgyalogló.
A soproni tiszti iskola növendéke volt. A második világháború után rövid angol hadifogság után hazatért és az UTE (Újpesti Torna Egylet), 1948-tól a BEAC (Budapesti Egyetemi Atlétikai Klub), illetve a MEFESZ SE (Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége Sport Egyesület), majd 1950-től a Budapesti Honvéd atlétája lett. 1952-től 1956-ig szerepelt a magyar válogatottban.
A távgyaloglás kiemelkedő képességű versenyzője volt. 1952 és 1955 között három világcsúcsot állított fel. Az 1952. évi olimpián bronzérmes lett, de – 1955-ben felállított világcsúcsa után – a melbourne-i olimpián ő volt az ötven kilométeres táv esélyese. Végül az ötödik helyen végzett. A verseny után mérgezéses tünetekkel kórházba került. Hazatérése után nem engedték többé versenyezni. Különféle munkákból kellett megélnie, majd a KSI SE (Központi Sportiskola Sport Egyesület) edzője lett. 43 évesen halt meg.