1952. évi nyári olimpiai játékok

Mai cikkünkben a 1952. évi nyári olimpiai játékok-ről fogunk beszélni, egy olyan témáról, amely az utóbbi időben sok ember figyelmét felkeltette. A társadalomban betöltött jelentőségétől a környezetre gyakorolt ​​hatásáig a 1952. évi nyári olimpiai játékok olyan téma, amely senkit sem hagy közömbösen. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a 1952. évi nyári olimpiai játékok-hez kapcsolódó különböző szempontokat, elemezzük annak hatását és az általa jelentett kihívások kezelésére javasolt lehetséges megoldásokat. Ezenkívül megismerjük a legújabb kutatásokat és a releváns adatokat, amelyek lehetővé teszik számunkra, hogy jobban megértsük a 1952. évi nyári olimpiai játékok fontosságát mindennapi életünkben. Ne hagyja ki ezt a teljes elemzést a 1952. évi nyári olimpiai játékok oldalon!

XV. nyári olimpia
Adatok
RendezőHelsinki,
 Finnország
Nemzetek69
Sportolók4955
(4436 férfi, 519 nő)
Versenyszámok19 sportág,
149 versenyszám
Megnyitóünnepség1952. július 19.
Záróünnepség1952. augusztus 3.
Hivatalos megnyitóJuho Kusti Paasikivi
Sportolói esküHeikki Savolainen
Olimpiai fáklyaPaavo Nurmi
Arany
149		Ezüst
152		Bronz
158		Össz.
459
Magyar részvétel
Sportolók189 (162 férfi, 27 nő)
ZászlóvivőNémeth Imre
Arany
16		Ezüst
10		Bronz
16		Össz.
42
Pontszám269
Helyezés az éremtáblázaton3.
Helyezés a ponttáblázaton3.
 ← 19481956 → 

Az 1952. évi nyári olimpiai játékokat, hivatalos nevén a XV. nyári olimpiai játékokat 1952. július 19. és augusztus 3. között rendeztek meg Finnország fővárosában, Helsinkiben.

A finn fővárost 1947-ben, tíz pályázó[1] közül választotta ki a Nemzetközi Olimpiai Bizottság. Helsinki egyszer már kapott rendezési jogot az 1940-es, XII. nyári olimpiára, de az a második világháború kitörése miatt elmaradt.

A versenyeken 69 ország 4955 sportolója vett részt.

Érdekességek

Paavo Nurmi meggyújtja az olimpiai lángot
  • Az olimpiai lángot az 1920-as évek legendás finn atlétája, Paavo Nurmi gyújtotta meg.
  • A második világháború óta először vehetett részt az olimpián Németország.
  • Először vett részt a játékokon a Szovjetunió és sportolói mindjárt remekeltek.
  • Az egész világon feltűnést keltett a magyar sportolók kitűnő szereplése. Az éremtáblázaton Magyarország számos sportnagyhatalmat megelőzve a harmadik helyet szerezte meg.
  • Sportlövészetben Takács Károly megvédte az előző olimpián szerzett bajnoki címét, így máig ő az egyetlen kétszeres olimpiai bajnok magyar sportlövő. A második világháború előtt, 1938-ban egy gránát jobb kezét leszakította, a baleset rákényszerítette, hogy megtanuljon bal kézzel lőni. Akaratereje mellett önbizalma is rendkívüli volt, mert mindkét győzelme előtt előre megírta győzelmi nyilatkozatát. Mögötte a második helyet tanítványa, a tizenhét éves Kun Szilárd szerezte meg.
  • Férfi kardvívásban negyven év után ismét hármas magyar győzelem született, az érmeket sorrendben Kovács Pál, Gerevich Aladár és Berczelly Tibor nyerte. Magyarország megnyerte a kard csapatdöntőt is.
  • Az úszóversenyeken született egyetlen világcsúcsot a Novák Ilona, Temes Judit, Novák Éva, Szőke Katalin összeállítású magyar női gyorsváltó úszta. A női úszás éremtáblázatán Magyarország végzett az első helyen, négy aranyéremmel.
  • Ez volt az utolsó olimpia, amelyen a mellúszószámokban szabályosnak tekintették a mai pillangóúszásra emlékeztető úszótechnikát, a pillangózást. A következő olimpiától kezdve a pillangóúszás már önálló úszásnemként szerepelt.
  • Az atlétikaversenyek kimagasló alakja Emil Zátopek volt, aki három aranyérmet szerzett. A Csehszlovákia szineiben versenyző atléta a maratoni futást úgy nyerte meg, hogy az olimpia előtt ebben a számban nagy világversenyen még nem indult.
  • Lovaglásban ettől az olimpiától kezdve nők is indulhattak a férfiakkal közösen versenyezve. A lovaglás első női érmese a dán Lis Hartel asszony volt, aki gyermekparalízistől béna lábbal versenyzett.
  • 1500 méteres síkfutásban a luxemburgi Joseph Bartel a papírformát alaposan felborítva lett első, megszerezve ezzel az európai ország második olimpiai érmét és első aranyérmét.

Részt vevő nemzetek

Versenyszámok

A hivatalos programban a következő versenyszámok szerepeltek:

Versenyszámok az 1952. évi nyári olimpiai játékokon
Sportág, szakág Egyéni Csapat
férfi női nyílt férfi női nyílt összesen
Atlétika 22 8 0 2 1 0 33
Birkózás 16 0 0 0 0 0 16
Evezés 1 0 0 6 0 0 7
Gyeplabda 0 0 0 1 0 0 1
Kajak–kenu 4 1 0 4 0 0 9
Kerékpározás 3 0 0 3 0 0 6
Kosárlabda 0 0 0 1 0 0 1
Labdarúgás 0 0 0 1 0 0 1
Lovaglás 0 0 3 0 0 3 6
Műugrás 2 2 0 0 0 0 4
Ökölvívás 10 0 0 0 0 0 10
Öttusa 1 0 0 1 0 0 2
Sportlövészet 7 0 0 0 0 0 7
Súlyemelés 7 0 0 0 0 0 7
Torna 7 5 0 1 2 0 15
Úszás 5 4 0 1 1 0 11
Vitorlázás 1 0 0 4 0 0 5
Vívás 3 1 0 3 0 0 7
Vízilabda 0 0 0 1 0 0 1
Összesen 89 21 3 29 4 3 149

Éremtáblázat

Bővebben: Az 1952. évi nyári olimpiai játékok éremtáblázata

A négyszázötvenkilenc – száznegyvenkilenc arany-, százötvenkettő ezüst- és százötvennyolc bronz- – érmen negyvenhárom ország osztozott.

A táblázatban Magyarország és rendező ország csapata eltérő háttérszínnel, az egyes számoszlopok legmagasabb értéke, vagy értékei vastagítással kiemelve.

Az 1952. évi nyári olimpiai játékok éremtáblázatának első tíz helyezettje Olimpia
Ország Arany Arany Ezüst Ezüst Bronz Bronz Összesen
1.  Egyesült Államok (USA) 40 19 17 76
2.  Szovjetunió (URS) 22 30 19 71
3.  Magyarország (HUN) 16 10 16 42
4.  Svédország (SWE) 12 13 10 35
5.  Olaszország (ITA) 8 9 4 21
6.  Csehszlovákia (TCH) 7 3 3 13
7.  Franciaország (FRA) 6 6 6 18
8.  Finnország (FIN) 6 3 13 22
9.  Ausztrália (AUS) 6 2 3 11
10.  Norvégia (NOR) 3 2 0 5
Összesen 149 152 158 459

A magyar csapat szereplése

A versenyeken Magyarországot 189 sportoló – 162 férfi és 27 nő – képviselte. A megnyitóünnepségen a magyar zászlót Németh Imre olimpiai bajnok kalapácsvető vitte.

A magyar csapat 12 sportágban, illetve szakágban összesen 269 olimpiai pontot ért el. Ez 70 ponttal több, mint az előző olimpián elért eredmény.

A magyarországi sportolók összesen 42 – 16 arany-, 10 ezüst- és 16 bronz- – érmet szereztek, ezzel az 1952. évi nyári olimpia lett a magyar csapat eddigi legeredményesebb olimpiája.

A magyar csapat szerepléséről részletesen lásd a Magyarország az 1952. évi nyári olimpiai játékokon szócikket.

Közvetítések

Az előző játékokhoz hasonlóan Szepesi György és Gulyás Gyula közvetítettek a Magyar Rádió számára a helyszínről.

Jegyzetek

  1. ↑ Helsinkin kívül pályázott még Los Angeles, Minneapolis, Amszterdam, Detroit, Chicago, Philadelphia, Athén, Lausanne, és Stockholm.

Források

  • Helsinki 1952 (angol nyelven). olympics.com. (Hozzáférés: 2021. július 31.)
  • 1952 Summer Olympics (angol nyelven). olympedia.org. (Hozzáférés: 2021. július 31.)
  • Helsinki, 1952 (magyar nyelven). olimpia.hu. . (Hozzáférés: 2021. július 31.)
  • Havas László: A magyar sport aranykönyve – Budapest, 1982 – ISBN 963-253-572-3
  • Kahlich Endre – Gy. Papp László – Subert Zoltán: Olimpiai játékok 1896–1976 – Budapest, 1977 – ISBN 963-253-526-X
  • Keresztényi József: Kis olimpiatörténet – Budapest, 1988 – ISBN 963-282-024-X
  • Rózsaligeti László: Magyar olimpiai lexikon 1896–2002. Budapest: Helikon. 2004. ISBN 963 208 835 2  
  • Nemzeti Sport – 2004. augusztus 11.

További információk

Commons:Category:1952 Summer Olympics
A Wikimédia Commons tartalmaz 1952. évi nyári olimpiai játékok témájú médiaállományokat.