Réti boglárka

Mai cikkünkben a Réti boglárka-ről fogunk beszélni, amely téma az utóbbi időben nagy érdeklődést váltott ki. A Réti boglárka sok embert érint az élet különböző területein, legyen szó munkáról, családról, egészségről vagy más alapvető szempontokról. Felfedezzük a Réti boglárka fontosságát, következményeit és lehetséges megoldásait. Ennek a cikknek a célja, hogy megvilágítsa a Réti boglárka-et, és releváns információkat nyújtson a téma jobb megértéséhez. Ezen túlmenően a témával kapcsolatos szakértők különböző nézőpontjait és véleményét vizsgáljuk meg, hogy globális és kiegyensúlyozott jövőképet adjunk. Olvasson tovább, hogy megtudjon mindent, amit a Réti boglárka-ről tudnia kell!

Réti boglárka
Rajz a növényről
Rajz a növényről
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots)
Rend: Boglárkavirágúak (Ranunculales)
Család: Boglárkafélék (Ranunculaceae)
Alcsalád: Ranunculoideae
Nemzetség-
csoport: 		Ranunculeae
Nemzetség: Boglárka (Ranunculus)
L.
Alnemzetség: Ranunculus subg. Ranunculus
Fajcsoport: Ranunculus sect. Ranunculus
Faj: R. acris
Tudományos név
Ranunculus acris
L., 1753
Szinonimák
  • Ranunculus acer auct.
  • Ranunculus acris var. latisectus Beck
  • Ranunculus stevenii Beck
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Réti boglárka témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Réti boglárka témájú médiaállományokat és Réti boglárka témájú kategóriát.

A réti boglárka (Ranunculus acris) a boglárkavirágúak (Ranunculales) rendjébe, ezen belül a boglárkafélék (Ranunculaceae) családjába tartozó faj.

Nemzetségének a típusfaja.

Előfordulása

Csaknem egész Eurázsiában honos és igen gyakori. A három, Magyarország egész területén elterjedt boglárkafaj egyike. Mint sok más helyre, Új-Zélandra és Észak-Amerikába is betelepítették, ahol aztán nagy területeket hódított meg magának; itt a gyomirtó szereknek is ellenáll. Elfoglalva a legelőket, Új-Zélandon több százmillió dolláros károkat okoz a farmereknek.[1]

Alfajai

  • Ranunculus acris subsp. acris
  • Ranunculus acris subsp. borealis
  • Ranunculus acris subsp. friesianus
  • Ranunculus acris subsp. pumilus

Megjelenése

A réti boglárka 30–100 centiméter magas, kopasz vagy rásimuló szőrű növény. Levelei tenyeresen többé-kevésbé tövig szeldeltek, 3–5 szelettel. A levélszeletek újból szeldeltek, szálas vagy lándzsás cimpákkal. Az alsó levelek nyele hosszú, a levélnyél felfelé egyre rövidül, úgyhogy a felsők már ülők. 18–25 milliméter átmérőjű, aranysárga virágai laza bugába rendeződtek, kocsányuk hengeres, nem barázdált. A sárgás, rásimuló szőrű csészelevelek körülfogják a virágot. A terméses vacok kopasz.

Életmódja, termőhelye

A nedves és hegyi réteken, kaszálókon, legelőkön, utak szélein, esetenként sziklákon és kőszirteken nő. A nedves vagy nyirkos, nitrogénben gazdag vályogtalajokat kedveli. A növény májustól júliusig, részben egészen novemberig virágzik. Ragyogó aranysárga virágai május közepén uralkodnak a nedves réteken. Mérgező növény, megszárítva azonban hatóanyaga lebomlik. Méreganyagának köszönheti, hogy friss virágát a legelő jószág elkerüli, így jönnek létre az egyébként lelegelt rétek feltűnő „boglárkaszigetei”. A méreganyaga a csípős ízű anemonin.

Az alsó szárlevelek szeletei szélesebbek
…a felsőké keskenyebbek.

Képek

  • A növény
    A növény
  • Virága
    Virága
  • Termései
    Termései

Jegyzetek

  1. ↑ Bourdôt, GW, Saville DJ (2010. augusztus 31.). „Giant buttercup - a threat to sustainable dairy farming in New Zealand”. Proceedings of the Australasian Dairy Science Symposium, 355-359. o. 

Források