Poliészter

Ebben a cikkben a Poliészter témáját különböző nézőpontokból vizsgáljuk meg azzal a céllal, hogy átfogó és részletes látásmódot kínáljunk, amely lehetővé teszi az olvasó számára, hogy alaposan megértse ezt a kérdést. Elemezzük a különböző területekre gyakorolt ​​hatását, időbeli alakulását, az általa felvetett vitákat és a megoldás lehetséges megoldásait vagy megközelítéseit. Adatgyűjtéssel, szakértői véleményekkel és kritikai elemzésekkel arra törekszünk, hogy megvilágítsuk a Poliészter-et, és hozzájáruljunk a témával kapcsolatos ismeretek és elmélkedések bővítéséhez.

Pásztázó elektronmikroszkópos felvétel egy poliészter szálról

A poliészterek jó elektromos- és hőszigetelő képességekkel rendelkező, hőre lágyuló műanyagok. A molekulái rendkívül hosszú (akár több ezer atomból álló) ún. polimerláncot alkotnak, melyek egymásba gabalyodva adják az anyag szerkezetét.

Általában kétértékű alkoholok (diolok) és különböző dikarbonsavak polikondenzációjával állítják elő. Magas az olvadáspontjuk, nagy hőmérsékleten is jó mechanikai tulajdonságokkal rendelkeznek, és ellenállnak az oldószereknek is.

Többféle poliészter alapú gyanta is ismert. Ezek kiindulási alapja legtöbbször az ortoftálsav. A gyanta megkötéséhez legtöbbször katalizátorra vagy hőre van szükség. A kötés után térhálós szerkezetet vesznek fel, rendkívül ellenállóak és más anyagok felhasználásával (üvegszál, szénszál) ún. (kompozit) héjszerkezetek is létrehozhatóak.

Rendkívül széles a felhasználási köre. Bizonyos típusait szálasanyag formájában a textilipar használja ruházati, egészségügyi és műszaki textíliák gyártására, más típusait pedig fóliaként (csomagolóanyagok, video-, audio- és filmszalagok). Gyakoriak például a pamut-poliészter vagy gyapjú-poliészter alapú ún. kevertszálas textíliák. A műszálgyártásban polisztirollal vegyítve, ultrafinomságú ún. bikomponens szálak készíthetők belőle, ilyenek pl. a nem pihésedő munkaruhák vagy a szarvasbőr utánzatú anyagok.

Típusai

Lánc összetétele Ismétlődő egységek száma Megnevezés Jellemző gyártási módszerek
Alifás Homopolimer Poliglikol vagy Poliglikolsav (PGA) Glikolsav polikondenzációjával
Politejsav (PLA) Dilaktid gyűrűnyitásos polimerizációjával
Polikaprolakton (PCL) Kaprolakton gyűrűnyitásos polimerizációjával
Polihidroxialkanoát (PHA)
Polihidroxibutirát (PHB)
Kopolimer Polietilén-adipát (PEA)
Polibutilén-szukcinát (PBS) Borostyánkősav és butándiol polikondenzációjával
Polihidroxibutirát-co-hidroxivalerát (PHBV)
Részben aromás Kopolimer Polietilén-tereftalát (PET) Tereftálsav és etilénglikol polikondenzációjával
Polibutilén-tereftalát (PBT) Tereftálsav és butándiol polikondenzációjával
Politrimetilén-tereftalát (PTT) Tereftálsav és propándiol polikondenzációjával
Polietilén-naftalát (PEN)
Aromás Kopolimer Vectran

Források