Piskova

A Piskova témája ma az egyik leglenyűgözőbb és legérdekesebb téma. A Piskova már évek óta felkelti a szakértők és a rajongók figyelmét, végtelen vitákat és elméleteket generálva jelentésével és relevanciájával kapcsolatban. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Piskova-hez kapcsolódó legfontosabb szempontokat, az eredetétől a mai társadalomra gyakorolt ​​hatásáig. Részletes elemzéssel igyekszünk megvilágítani ezt a rejtélyes témát, és teljesebb és világosabb képet adunk annak fontosságáról a mai világban.

A címszóban szereplő nőnemű albán helynév határozatlan és határozott alakja Piskovë, illetve Piskova.
A nemzetközi ajánlásnak megfelelően a hímnemű albán helynevek határozatlan, a nőneműek határozott alakját használjuk.
Piskova
Közigazgatás
Ország Albánia
MegyeGjirokastra
KözségPërmet
AlközségQendër Piskova
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
Időzóna

Piskova falu és régészeti helyszín Albánia déli részén, Qendër Piskova alközség – a mindennapi szóhasználatban gyakran Piskova alközség – központja. A Përmet városától légvonalban kb. 8 kilométerre északnyugatra, a Vjosa folyó jobb partján fekvő települést átszeli az SH75-ös jelű főút.

A település fő nevezetességei a határában feltárt halomsírok, amelyek az egyidős shtoji, pazhoki stb. halomsírok mellett Albánia legkorábbról ismert tumulusos temetkezési helyei.[1] A Namik Bodinaku vezetésével az 1980-as évekig feltárt négy sír keletkezését a bronzkor korai szakaszára, az időszámításunk előtti második millennium elejére teszik,[2] amelyek egy évezreden keresztül, a kora vaskorig szolgáltak a környék lakosságának temetkezési helyeiül.[3] Az elhantolt csontvázak egy részét okker festékanyag fedi, ami Neritan Ceka albán régész megállapítása szerint a bronzkor elején a kelet-európai sztyeppevidékről a térségbe bevándorolt protoindoeurópai népelemek műveltségi hatása a korabeli népesség temetkezési rituáléira.[4] A sírokat a középkor korai szakaszában, az i. sz. 10. század táján ismét használatba vette a környék népe. Az erre a korszakra keltezhető sírok mellékletei alapján a piskovai népesség műveltségét az észak-albániai komani kultúra déli variánsának tartják.[5]

Jegyzetek

  1. ↑ Ceka 2013 :47.
  2. ↑ Jacques 2009 :12.; Ceka 2013 :47.; Korkuti 2013 :529.
  3. ↑ Korkuti 2013 :530–532.
  4. ↑ Ceka 2013 :47.
  5. ↑ Jacques 2009 :153.; Ceka 2013 :508., 530.

Források

  • ↑ Ceka 2013: Neritan Ceka: The Illyrians to the Albanians. Tirana: Migjeni. 2013. ISBN 9789928407467  
  • ↑ Jacques 2009: Edwin E Jacques: The Albanians: An ethnic history from prehistoric times to the present. Jefferson: McFarland. 2009. ISBN 9780786442386  
  • ↑ Korkuti 2013: Muzafer Korkuti: Albania: Archaeological studies on the prehistory of Albania. Tirana: Academy of Sciences of Albania. 2013. ISBN 9789995610517