Pierre Prévost

Mai cikkünkben a Pierre Prévost témájában fogunk elmélyülni, amely kérdés az utóbbi időben nagy érdeklődést váltott ki. A Pierre Prévost, akár személyes, akár társadalmi, akár szakmai szinten, jelentős hatással van életünkre. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Pierre Prévost különböző aspektusait, elemezve annak következményeit, kihívásait és lehetséges megoldásait. Ezenkívül megvizsgáljuk, hogy a Pierre Prévost hogyan fejlődött az idők során, és milyen jelentőséggel bír ma. Egy holisztikus megközelítés révén igyekszünk jobban megérteni a Pierre Prévost-et és mindennapi életünkre gyakorolt ​​hatását. Csatlakozzon hozzánk ezen az úton, hogy többet tudjon meg a Pierre Prévost-ről és annak fontosságáról jelenlegi valóságunkban!

Pierre Prévost
Született1751. március 3.[1][2]
Genf[3][2]
Elhunyt1839. április 8. (88 évesen)[1][2]
Genf[4][2]
Állampolgársága
SzüleiAbraham Prevost
Foglalkozása
  • fizikus
  • egyetemi oktató
  • filozófus
KitüntetéseiForeign Member of the Royal Society (1806. április 17.)[5]
A Wikimédia Commons tartalmaz Pierre Prévost témájú médiaállományokat.

Pierre Prévost (Genf, 1751. március 3. – Genf, 1839. április 8.) svájci filozófus és fizikus.

Élete

Egy protestáns lelkész fiaként született Genfben, ahol papi pályára készült.

Korán felhagyott a lelkészi pályával: jogot kezdett tanulni, és egyéb tanulmányokba kezdett. Közeli barátja volt Jean-Jacques Rousseau, később Dugald Stewart. Euripidész fordítójának és értelmezőjének tartotta magát.

1780-ban a filozófia professzora lett, valamint a berlini Tudományos Akadémia tagja. Itt megismerkedett az olasz születésű Joseph Louis Lagrange-zsal, akinek hatására a fizikai tudományok felé fordult.

Néhány évig politikai gazdaságtannal és szépművészettel is foglalkozott, ekkor írta a Berlin Memoirst, mely a költészetről szóló disszertáció. Eközben megmaradt a filozófia professzorának Genfben, majd 1810-ben fizika tanszéket kapott.

1839-ben halt meg Genfben.

Munkássága

Munkássága igen sokrétű volt. Számos publikációja ismert a filológia, a filozófia, a politikai gazdaságtan és a fizika területén.

Ismertebb publikációi Georges-Louis Le Sage fizikusi munkásságának a saját hozzájárulásával történő ismertetése, valamint a sugárzási törvényekkel kapcsolatos művei, továbbá: De l'Origine des forces magnetiques (1788), Mémoire sur l'Equilibre du feu (Értekezés a fénytanról, 1791), Recherches physico-mecaniques sur la chaleur (Hőtani kutatások, 1792) és Essai sur le calorique rayonnant (Értekezés a hőtani sugárzásról, 1809).

Prévost tétele

Amiért ma is ismert nemzetközileg, az az úgynevezett 1791-ben felállított Prévost-tétel. Eszerint hőmérsékletétől függetlenül minden test bocsát ki magából hőt.

Ezt a William Thomson Kelvin által később bevezetett hőmérsékleti skálával és az elektromágneses hullámok ismeretében ma a következőképpen fogalmazzuk meg:

minden T > 0 K hőmérsékletű test a környezet hőmérsékletétől függetlenül bocsát ki elektromágneses sugárzást, amit hőmérsékleti sugárzásnak nevezünk.

Irodalom

  • Dr. Jurisits József – Dr. Szűcs József: Elektromosságtan, Hőtan tankönyv. (hely nélkül): Mozaik Kiadó. 2005. ISBN 9636973628  
  • Pintér Ferenc: Általános fizika, Atomhéjfizika. (hely nélkül): Dialóg Campus Kiadó. 2003. 347–366. o.  

Jegyzetek

  1. ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. ↑ a b c d e 026102
  3. ↑ Német Nemzeti Könyvtár: Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország) . (Hozzáférés: 2014. december 11.)
  4. ↑ Német Nemzeti Könyvtár: Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország) . (Hozzáférés: 2014. december 30.)
  5. ↑ List of Royal Society Fellows 1660-2007. Complete List of Royal Society Fellows 1660-2007 pp. 290. Royal Society

További információk