Pierre Gassendi

Ebben a cikkben a Pierre Gassendi lenyűgöző világát fogjuk felfedezni, amely téma minden korosztály és a világ különböző részeiről felkeltette az emberek figyelmét. A jelenség teljes megértése érdekében elmélyülünk történetében, eredetében és időbeli fejlődésében. Ezenkívül elemezzük a társadalomra gyakorolt ​​hatását, és azt, hogy hogyan befolyásolta mindennapi életünk különböző aspektusait. Multidiszciplináris megközelítéssel megvizsgáljuk a Pierre Gassendi-hez kapcsolódó legrelevánsabb szempontokat, a kulturális megnyilvánulásoktól a tudományos téren betöltött fontosságáig, azzal a céllal, hogy átfogó képet adjunk erről az izgalmas témáról.

Pierre Gassendi
Született1592. január 22.[1][2][3][4][5]
Champtercier[6][7]
Elhunyt1655. október 24. (63 évesen)[8][1][2][9][3]
Párizs[10]
Állampolgárságafrancia[11]
Foglalkozása
Tisztsége
Iskolái
  • Aix University (1609–1612)
  • Avignon University (1612–1614)
SírhelyeSaint-Nicholas-des-Champs, Paris
A Wikimédia Commons tartalmaz Pierre Gassendi témájú médiaállományokat.

Pierre Gassendi (tulajdonképpen Gassend) (Champtercier (Provence-Alpes-Côte d’Azur), 1592. január 22. – Párizs, 1655. október 24.) francia matematikus, csillagász, filozófus és teológus.

Életútja

Aix-en-Provence-ban egy Fesaio nevű minoritától filozófiát tanult, 16 éves korában Digne-les-Bains-ben a retorika tanára lett, később pedig Aix-ben tanárának utóda. 1645-ben a párizsi Collège Royalban a matematika tanárává nevezték ki.

Munkássága

Aix-ben írta Exercitationes paradoxicae adversus Aristoteleos című művét, melyben Arisztotelész rendszerével száll szembe.

1640-ben végezte el Galilei tanítására vonatkozó perdöntő kísérletét.

A haditengerészet egyik hajóján a Földközi-tengeren golyókat ejtett le az árbóc csúcsából a fedélzetre. Minden golyó az árbóc tövénél esett le a fedélzetre. Leesésük helyét nem befolyásolta a hajó sebessége.

1645-ben a párizsi Collège Royalban írta Institutio astronomica című művét, melyet Richelieu-nek, Franciaország prímásának és lyoni érseknek, a híres miniszter és bíbornok testvérének, ajánlott. Ezután Kopernikusz és Tycho Brahe műveit adta ki és elkezdte erősen materialista jellegű filozófiai rendszerét kidolgozni. Gassendi igen sokoldalú ember volt, műveiben nemcsak filozófiával és természettudományokkal foglalkozik, hanem másféle tudományokkal is. Műveit 6 folio kötetben adták ki, az összes munkálatoknak címe: Petri Gassendi Diniensis ecclesiae praepositi et in Ac. Paris. Mathes. Reg. Professoris, opera omnia in sex Tomos divisa etc. (Lugduni Batav. 1658).

Összes művei Firenzében 1727-ben újból megjelentek. Gassendi Démokritosz és Epikurosznak az anyag szerkezetére vonatkozó atom-elméletét kissé módosítva ismét fölelevenítette. Descartes filozófiájának egyik legnagyobb támadója volt.

Jegyzetek

  1. ↑ a b MacTutor History of Mathematics archive. (Hozzáférés: 2017. augusztus 22.)
  2. ↑ a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). Encyclopædia Britannica Online . (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. ↑ a b Brockhaus (német nyelven). Brockhaus
  4. ↑ Gran Enciclopèdia Catalana (katalán nyelven). Nagy Katalán Enciklopédia . Grup Enciclopèdia
  5. ↑ GeneaStar
  6. ↑ Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Гассенди Пьер, 2017. február 25.
  7. ↑ MacTutor History of Mathematics archive
  8. ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  9. ↑ SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  10. ↑ Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Гассенди Пьер, 2015. szeptember 28.
  11. ↑ LIBRIS. Svéd Nemzeti Könyvtár, 2012. szeptember 25. (Hozzáférés: 2018. augusztus 24.)

Források