Mai cikkünkben egy olyan témával kívánunk foglalkozni, amely az utóbbi időben nagy érdeklődést váltott ki. A Piekary Śląskie sok ember figyelmét felkeltette, és fontos, hogy különböző nézőpontokból elemezzük, hogy megértsük valódi hatását. Akár személyes, akár társadalmi, politikai vagy gazdasági szinten, a Piekary Śląskie képes jelentős mértékben befolyásolni életünket. Ebben a cikkben a Piekary Śląskie különböző aspektusait és relevanciáját fogjuk feltárni a mai világban, elemezve eredetét, fejlődését, következményeit és lehetséges megoldásait. A cikk címében szereplő Argar, nagyon általános minden cikktípusra, lehet egy személy , témát, dátumot stb., csak a bekezdést írja be
Piekary Śląskie | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Vajdaság | Sziléziai | ||
Járás | Járási jogú város | ||
Rang | város | ||
Alapítás éve | 1253 | ||
Irányítószám | 41-940-től 41-949-ig | ||
Körzethívószám | (+48)32 | ||
Rendszám | SPI | ||
Testvérvárosok | Lista | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 51 876 fő (2023)[1] | ||
Népsűrűség | 1 326,09 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 261-350 m | ||
Terület | 39,98 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
Piekary Śląskie weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Piekary Śląskie témájú médiaállományokat. |
Piekary Śląskie (németül: Deutsch Piekar) járási jogú város Lengyelország déli részén a Sziléziai vajdaságban az Felső-sziléziai ipari körzet (GOP) központjában. A város a Felső-sziléziai metropolisz szövetség (GZM) alapító tagja. A lengyel városok szövetségének is tagja.
Piekary Śląskie a 17. századtól kezdve ismert zarándokhely valamint egyike a lengyelországi Mária-kultusz helyeinek a „Piekaryi Szűzanya” kép révén. A várost Felső-Szilézia lelki központjának is nevezik.[2][3]
Piekary Śląskie a Sziléziai vajdaság középső részén fekszik. Északról Świerklaniec, keletről Bobrowniki, délről Siemianowice Śląskie és Chorzów, nyugatról Bytom és Radzionków határolja.[4] A város a Sziléziai fennsík középső részén helyezkedik el az úgynevezett Tarnowski Góry kiemelkedésen és a Katowicei-fennsíkon. A város legmagasabb pontja a tengerszint felett 356 m-re lévő mesterséges domb, a felszabadulás dombja, melyet 1932–37-ben emeltek annak 250-ik évfordulójára, hogy Sobieski János felmentette seregeivel a török ostromolta Bécset valamint Lengyelország újjáalakulásának 15. évfordulójára. Legalacsonyabb pontja a Brynica medre (261 m).[5] A vidék tájképe jelentősen átalakult az évszázadok óta folytatott bányászás következtében. A felszabdalt felszínt sok meddőhányó, bányató és árok csúfítja el.
A város egészében a Visztula vízgyűjtő területén van, vízzel a kis Brynica folyó látja el. A másik vízfolyás a város területén belül a Szarlejka, mely erősen szennyezett a csatornákból beömlő napi 5 ezer m³ kommunális szennyvíz miatt. A Brynicát a város területén belül az 1990-es években befedték.[6] Jelenleg európai uniós pénzekből megkezdődött a folyók rekultivációja.[7]
Piekary határában létesítették a Kozłowa Góra víztározót.
A legfontosabb évszámok:
Az 1975-ös adminisztrációs reform során az alábbi kereületeket alakították ki: