Pesky József

A mai világban a Pesky József minden területen transzcendentális jelentőségűvé vált. A személyestől a szakmai szintig a Pesky József érdeklődés és vita tárgya a mai társadalomban. Hatása túlmutat a határokon, és mindenféle elmélkedést és elemzést generált a szakértők és az átlagpolgárok körében. Ebben a cikkben tovább kutatjuk a Pesky József jelentését és fontosságát, valamint mindennapi életünkre gyakorolt ​​hatását. Megjelenése óta a Pesky József számos tanulmány és vita tárgya volt, amelyek célja, hogy megértsék valódi természetét és a társadalomra gyakorolt ​​hatását. Ebben a szövegben a Pesky József különböző perspektíváit és nézőpontjait vizsgáljuk meg azzal a céllal, hogy rávilágítsunk egy mindannyiunkat érintő témára.

Pesky József
Született1795[1]
Pest
Elhunyt1862. április 26. (66-67 évesen)[2][1]
Pest
Állampolgárságamagyar
GyermekeiEde Pesky
Foglalkozásafestőművész
IskoláiBécsi Képzőművészeti Akadémia (1815–1818)
SírhelyeFiumei úti sírkert
A Wikimédia Commons tartalmaz Pesky József témájú médiaállományokat.

Pesky/Peschky József (Pest, 1795. – Pest, 1862. április 26.)[3] magyar festőművész. Fia, Pesky Ede (1835–1910) is itt dolgozott, így munkásságuk nehezen szétválasztható.

Életpályája

Eleinte színházi festő volt apjánál. 1815–1818 között a Bécsi Képzőművészeti Akadémián tanult festési technikát. Hazatérve elismert arckép- és oltárképfestő lett. Műhelyében tanult a biedermeier magyar portréfestőjének több mestere, köztük Kozina Sándor, Györgyi Giergl Alajos.

Oltárképeinek gyakori témája volt Szent István és Szent Imre.

Sírja a Fiumei úti sírkertben található.[3]

Festményei

Jegyzetek

  1. a b Web umenia (szlovák nyelven). (Hozzáférés: 2019. március 26.)
  2. Benezit Dictionary of Artists (angol nyelven). Benezit művészeti lexikon (Oxford) . Oxford University Press, 2006 (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. a b Gyászjelentése

Források

További információk

  • Művészeti lexikon. Felelős szerkesztő: Lajta Edit. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1965-1968.
  • Molnár Dénes: Erdélyi műtár. Képzőművészek, iparművészek, műépítészek, művészettörténészek, fotóművészek, műgyűjtők adattára. Déva, Corvina Kiadó, 2002.
  • Muhi Sándor: Képzőművészeti élet Szatmáron. Szatmárnémeti, Szent-Györgyi Albert Társaság, 2004.