A mai világban a Pesky József minden területen transzcendentális jelentőségűvé vált. A személyestől a szakmai szintig a Pesky József érdeklődés és vita tárgya a mai társadalomban. Hatása túlmutat a határokon, és mindenféle elmélkedést és elemzést generált a szakértők és az átlagpolgárok körében. Ebben a cikkben tovább kutatjuk a Pesky József jelentését és fontosságát, valamint mindennapi életünkre gyakorolt hatását. Megjelenése óta a Pesky József számos tanulmány és vita tárgya volt, amelyek célja, hogy megértsék valódi természetét és a társadalomra gyakorolt hatását. Ebben a szövegben a Pesky József különböző perspektíváit és nézőpontjait vizsgáljuk meg azzal a céllal, hogy rávilágítsunk egy mindannyiunkat érintő témára.
Pesky József | |
Született | 1795[1] Pest |
Elhunyt | 1862. április 26. (66-67 évesen)[2][1] Pest |
Állampolgársága | magyar |
Gyermekei | Ede Pesky |
Foglalkozása | festőművész |
Iskolái | Bécsi Képzőművészeti Akadémia (1815–1818) |
Sírhelye | Fiumei úti sírkert |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Pesky József témájú médiaállományokat. | |
Pesky/Peschky József (Pest, 1795. – Pest, 1862. április 26.)[3] magyar festőművész. Fia, Pesky Ede (1835–1910) is itt dolgozott, így munkásságuk nehezen szétválasztható.
Eleinte színházi festő volt apjánál. 1815–1818 között a Bécsi Képzőművészeti Akadémián tanult festési technikát. Hazatérve elismert arckép- és oltárképfestő lett. Műhelyében tanult a biedermeier magyar portréfestőjének több mestere, köztük Kozina Sándor, Györgyi Giergl Alajos.
Oltárképeinek gyakori témája volt Szent István és Szent Imre.
Sírja a Fiumei úti sírkertben található.[3]