Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk és elemezzük a Peisner Ignác-et. A kezdetektől a mai társadalomban való fejlődésig a Peisner Ignác kulcsfontosságú szerepet játszott a mindennapi élet különböző területein. Az évek során a Peisner Ignác vita, tanulmányozás, sőt csodálat tárgya volt, sokféle véleményt és nézőpontot generálva jelentésével és relevanciájával kapcsolatban. Ezzel a kutatással arra törekszünk, hogy megvilágítsuk a Peisner Ignác különböző aspektusait, megvizsgálva a kultúrára, politikára, tudományra és más érdeklődési területekre gyakorolt hatását. Így reméljük, hogy átfogó és szemléletes képet adunk a Peisner Ignác-ről, hogy gazdagítsuk a téma megértését és értékelését.
Peisner Ignác | |
Született | 1855. március 14.[1] Sebeskellemes |
Elhunyt | 1924. november 7. (69 évesen)[1] Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása |
|
Sírhelye | Kozma utcai izraelita temető (16. parcella, 2. sor, 34. sír) |
Peisner Ignác (Sebeskellemes, 1855. március 14. – Budapest, Józsefváros, 1924. november 7.)[2][3] magyar újságíró, helytörténész.
A Sáros vármegyei Sebeskellemesen született. Apja, Peisner Adolf néptanító, anyja Schwarz Betti volt. A Budapesti Tudományegyetemen orvosi diplomát szerzett, de már 1876-tól újságíróként dolgozott, a Pester Korrespondenz munkatársa volt. 1879-től haláláig a Neues Pester Journal munkatársa, 1885-től segédszerkesztője lett. Igen sok tárcát írt, jórészt Budapest történetéről. Nemcsak belföldi német lapokban jelentek meg cikkei, hanem külföldi lapok is közölték írásait. A Brockhaus enciklopédiába Magyarországról írt ismertetést. Halála előtt körülbelül nyolc évvel eltörte a lábát, s onnantól kezdve mankóval közlekedett. Temetéséről az Újságírók Egyesülete gondoskodott.
A Kozma utcai izraelita temetőben kísérték utolsó útjára.
Felesége Weisz Berta (1857–1927)[4] volt, akivel 1883. május 3-án Budapesten kötött házasságot.[5]
Gyermekei: