A mai világban a Papíreperfa még mindig aktuális téma, és sok embert érdekel. Akár a társadalomra gyakorolt hatása, akár a történelemben betöltött jelentősége, akár a populáris kultúrára gyakorolt hatása, akár a szakmai területen betöltött fontossága miatt, a Papíreperfa továbbra is a tanulmányok és a vita tárgyát képezi különböző helyszíneken. Ebben a cikkben a Papíreperfa-hez kapcsolódó különböző szempontokat fogjuk megvizsgálni, elemezve annak időbeli alakulását, a különböző területekre gyakorolt hatását, valamint a jövővel kapcsolatos perspektíváink. Átfogó megközelítésen keresztül igyekszik teljes és naprakész képet nyújtani a Papíreperfa-ről, lehetőséget adva az olvasónak arra, hogy jobban megértse és értékelje ezt a témát.
A papíreperfa (Broussonetia) az eperfafélék (Moraceae) családjában a névadó Moreae nemzetségcsoport egyik nemzetsége mintegy 40 fajjal; számos alfajjal, illetve kertészeti változattal.
Fajai trópusi, illetve meleg mérsékelt éghajlaton, Kelet-Ázsiában (Kínában, illetve Japánban) honosak (ZipcodeZoo). Két faj Észak-Amerikában, illetve Polinéziában él.
Némelyik fajt, főleg a kínai papíreperfát többfelé ültetik.
Eredeti élőhelyén valamennyi faj közepes vagy annál kisebb méretű fa. Az Európába áthozott példányok letörpülnek.
A család többi fajához hasonlóan alapszövetük (parenchima) tejjárataiban fehér tejnedvet, bőrszövetük megnagyobbodott sejtjeiben, az idioblasztokban pedig cisztolitokat halmoznak fel. Csúcsrügyeiket rügypikkelyek zárják közre.
Leveleik állása váltakozó (folia alterna), átellenes (folia opposita) vagy szórt. A pálhalevelek lehullóak, szabadon állnak. A levéllemez ovális, karéjos vagy osztatlan. A levelek széle fogazott, az erezet tenyeres vagy az alapból gyengén háromosztatú.
Hengeres füzérvirágzatot alkotó porzós virágai hosszabb, gömbölyded fészekvirágzatokba tömörülő termős virágai rövidebb kocsányon ül ülnek. A négy csészelevél alapnál forrt. A négy csészelevél forrt, csövet formáz. A négy porzószál hajlott. A nyeles magház felső állású, osztatlan, a bibeszár nem ágazik el.
A termések gömbölydedek; mindegyik kis csonthéjas termés kidudorodik a megnövekedett lepellevelekből. A termések gyakran terméságazatot alkotnak.
Kétlaki.
A hajlékony, rugalmas, ellenálló, nehezen gyűrődő és fölöttébb mérettartó kozo papírt (kozogamit) a japán papíreperfa (Broussonetia kazinoki) kérgéből készítik (Morgós, 2011). E fa úgynevezett kivonata[1] gátolja a tirozináz enzimet, és ezzel hatásos gyulladáscsökkentő. Fő komponensei triterpének, valamint a fenil-flavonoidok származékai.
A kínai papíreperfát (Broussonetia papyrifera) látványos termése miatt sokfelé dísznövénynek ültetik