Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Pál József (labdarúgó)-et, egy olyan alakot/témát/dátumot, amely jelentős nyomot hagyott a történelemben/aktuális eseményekben/kultúrában. Felfedezzük, hogy ki a Pál József (labdarúgó), milyen hatásai és hozzájárulásai, valamint relevanciája a mai világban. Részletes elemzéssel feltárjuk a Pál József (labdarúgó) legfontosabb szempontjait, és megvizsgáljuk örökségét különböző kontextusokban. Ezenkívül megvizsgáljuk a Pál József (labdarúgó)-re vonatkozó különböző nézőpontokat és véleményeket, hogy teljes mértékben megértsük annak fontosságát és relevanciáját. Csatlakozzon hozzánk ezen a lenyűgöző utazáson a Pál József (labdarúgó) életén és hatásán keresztül!
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!
A válogatottban
1975 és 1980 között 6 alkalommal szerepelt a válogatottban. Egyszeres olimpiai válogatott (1980), kétszeres ifjúsági válogatott (1967–69), egyszeres utánpótlás válogatott (1972), háromszoros egyéb válogatott (1972–78), egyszeres B-válogatott (1976).
Edzőként
1982-ben a Testnevelési Főiskolán labdarúgó szakedzői diplomát szerzett. 1986-tól az 1994 elejéig az Érdi VSE vezetőedzője volt. 1997 nyarán a Dunaszentgyörgy edzője lett.[2] 1998 májusától a Százhalombatta csapatát irányította.[3] 2000-től az ESMTK szakmai munkájáért felelt.[4]
Vállalkozóként
1989 novemberében közös betéti társaságot alapított a szobafestő, tősgyökeres érdi Rajner Lászlóval. A Pál és Rajner vezetéknevekből jött a PÁRA név, melyen Érd-Parkvárosban nemzetközi tornák rendezésére is alkalmas teniszközpontot nyitottak. Profi csapatuk, melyhez az ex-MTK-s Molnár Lászlót szerezték meg vezetőedzőnek, 1993-ban országos bajnok lett. 1997-ben az együttes feloszlott,[5] a teniszpályák helyét ipartelep foglalta el.
.svg){kind=small}
Magyarország
55'
Szovjetunió
55'
Románia
Lengyelország
