A mai világban a Ország olyan téma, amely soha nem látott aktualitást kapott. A Ország évtizedek óta a különböző területek akadémikusai, szakértői és szakemberei tanulmányozásának és érdeklődésének tárgya. Hatása érezhető volt a társadalomban, a kultúrában, a politikában és a gazdaságban, végtelen vitákat és elmélkedéseket generálva következményeiről. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Ország különböző aspektusait, elemezve annak időbeli alakulását, jelenlegi kihívásait és lehetséges jövőbeli kilátásait. Ezenkívül alaposan megvizsgáljuk a Ország-ről létező különböző megközelítéseket és véleményeket, hogy teljes és tárgyilagos áttekintést adjunk erről a ma oly fontos témáról.
Az ország az a rendszerint összefüggő politikai földrajzi területi egység, amelyet a többi ország önálló, (szuverén) államnak ismer el.
A Föld országainak rendszerint politikai és/vagy természeti határaik vannak, és önálló történelemmel, etnikummal, nyelvvel, vezetőkkel, intézményekkel, zászlóval, himnusszal és számos egyéb sajátossággal rendelkeznek.
Az ország kifejezést átvitt értelemben is használják, elsősorban valamilyen elképzelt lények életterének, földterületének, illetve területének megnevezésére (például Tündérország). Az ország szó egy különleges használata az élőlények rendszertanában a növények, állatok, gombák országa.
A magyar ország szó (eredetileg uruszág) az úr (eredeti formájában uru) szóból származik, ami „fejedelmet”, „királyt”, legrégebben „törzsfőt” jelentett. A szó a -ság képző ritkább -szág változatának hozzátételével (mint jószág), majd a két nyílt szótagos tendencia és nyíltabbá válás jegyében nyerte el mai alakját (uruszág – urszág – ország). Az ország tehát az „úrság” alakváltozata, és eredetileg „fejedelemséget”, „királyságot”, legrégebben „a törzs területét” jelentette. Ugyanígy a mennyország (a 12. század végi Halotti Beszédben münyi uruszág) alatt „mennyei királyságot” értettek, ami a Újszövetségben szereplő görög kifejezés (hé baszileia tón uranón, „az egek királysága”) pontos fordítása volt.[1]