A mai világban a Oroszország elnöke nagy jelentőségű és széles közönség érdeklődésére számot tartó témává vált. Megjelenése óta a Oroszország elnöke vitákat és vitákat váltott ki, és sokféle véleményt és megközelítést szült, amelyek tükrözik a témával kapcsolatos nézőpontok sokféleségét. Mivel a Oroszország elnöke továbbra is leköti a társadalom figyelmét, fontos, hogy alaposan megvizsgáljuk következményeit, következményeit és lehetséges megoldásait. Ebben a cikkben kimerítően megvizsgáljuk a Oroszország elnöke-hez kapcsolódó összes szempontot, teljes és naprakész képet adva az olvasónak erről a témáról, amely ma annyira aktuális.
Az Oroszországi Föderáció elnöke | |
Президент Российской Федерации | |
![]() | |
Elnöki lobogó | |
![]() | |
Vlagyimir Putyin Hivatal kezdete: 2012. május 7. | |
Adatok | |
Ország | ![]() |
Megszólítás | Elnök úr (informális) |
Első | Borisz Jelcin |
Rezidencia | Kreml, Moszkva |
Típus | Elnök |
Státusz | Államfő Főparancsnok |
Helyettese | Miniszterelnök |
Hivatal kezdete | 1991. december 26. |
Előd | Pártfőtitkár |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Az Oroszországi Föderáció elnöke témájú médiaállományokat. | |
Az Oroszországi Föderáció elnöke (oroszul: Президент Российской Федерации) Oroszország államfője, a Szövetségi Államtanács elnöke és az Orosz Fegyveres Erők legfelsőbb főparancsnoka. Ez a legmagasabb közjogi méltóság Oroszországban.
Az orosz elnök „legfelsőbb főparancsnok”-ként az Orosz Fegyveres Erők első számú vezetője, legfelsőbb parancsnoka, a hadügyminiszter és a vezérkari főnök felett áll az orosz alkotmány 87. cikke alapján.[1] E minőségében az elnök katonai utasításokat adhat ki, védelmi politikát alakíthat ki és kinevezheti a fegyveres erők parancsnokságát és a vezérkart.[2]
A Védelmi Statútum több cikke lehetővé teszi az elnök számára, hogy elrendelje a hadsereg általános vagy részleges mozgósítását, a hadiállapot kihirdetését, valamint hogy felügyelje a hadiipart és rendeleteket hozzon.[3]
Egy 2020-ban hozott katonai doktrína alapján szabályozza az orosz nukleáris fegyverek használatát; lehetővé teszi az elnök számára, hogy atomfegyvereket indítson válaszul tömegpusztító fegyverek vagy ballisztikus rakéták támadásaira, a nukleáris arzenál integritását veszélyeztető támadásokra, valamint az ország egészét veszélyeztető támadásokra.[4]
# | Portré | Elnök | Hivatal kezdete | Hivatal vége | Hivatali idő | Párt | Miniszterelnök(ök) | ||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1. | ![]() |
Борис Ельцин (1931–2007) ![]() |
1991. december 26. | 1999. december 31. | 8 év, 5 nap | Független | Ivan Szilajev | ||
Önmaga | |||||||||
Jegor Gajdar | |||||||||
Viktor Csernomirgyin | |||||||||
Szergej Kirijenko | |||||||||
Viktor Csernomirgyin | |||||||||
Jevgenyij Primakov | |||||||||
Szergej Sztepasin | |||||||||
— | ![]() |
Vlagyimir Putyin Владимир Путин (1952–) ![]() |
1999. december 31. | 2000. május 7. | 129 nap | Egység | Önmaga | ||
2. | ![]() |
Владимир Путин (1952–) ![]() |
2000. május 7. | 2008. május 7. | 8 év, 128 nap | Független | Mihail Mihajlovics Kaszjanov (2000–2004) |
||
Mihail Fradkov (2004–2008) |
|||||||||
3. | ![]() |
Дмитрий Медведев (1965–) ![]() |
2008. május 7. | 2012. május 7. | 4 év, 0 nap | Egységes Oroszország | Vlagyimir Putyin (2008–2012) |
||
(2.) | ![]() |
Владимир Путин (1952–) ![]() |
2012. május 7. | hivatalban | 12 éve, -33 napja | Független | Viktor Zubkov (2012) |
||
Dmitrij Medvegyev (2012–2020) |
|||||||||
Mihail Misusztyin (2020–) |
Ez a szócikk részben vagy egészben a President of Russia című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.