Az Oroszországi Föderáció Fegyveres Erői

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont! Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!

Ez a lap vagy szakasz tartalmában elavult, korszerűtlen, frissítésre szorul. Frissítsd időszerű tartalommal, munkád végeztével pedig távolítsd el ezt a sablont!

Oroszországi Föderáció Fegyveres Erői Вооружённые силы Российской Федерации
Az oroszországi Föderáció Fegyveres erőinek jelvénye
Dátum	1992
Ország	Oroszország
Feladat	Az Oroszországi Föderáció szuverenitásának és területi épségének védelme.
Diszlokáció	Moszkva
Parancsnokok
Jelenlegi parancsnok	Valerij Geraszimov
Jelvények
Oroszország hadilobogója
Kultúra és történelem
Háborús részvétel	Transznisztriai háború Első csecsen háború Dagesztáni háború Második csecsen háború Orosz–grúz háború Észak-kaukázusi felkelés 2022-es orosz invázió Ukrajna ellen
Oroszországi Föderáció Fegyveres Erői Вооружённые силы Российской Федерации weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Oroszországi Föderáció Fegyveres Erői Вооружённые силы Российской Федерации témájú médiaállományokat.

Az Oroszországi Föderáció Fegyveres Erői (oroszul: Вооружённые силы Российской Федерации, magyar átírásban: Vooruzsonnije szili Rosszijszkoj Fegyeracii), Orosz Fegyveres Erők az Oroszországi Föderáció legfontosabb fegyveres szervezete, melynek haderőnemei a szárazföldi erők, a haditengerészet és a légierő, valamint ezektől függetlenül, önálló fegyvernemként működnek a kozmikus csapatok, a légideszant-csapatok és a hadászati rakétacsapatok. Az orosz haderő a Szovjet Hadsereg alapjain, a Szovjetunió felbomlását követően 1992-ben alakult meg.

A haderő hivatásos, továbbszolgáló, szerződéses és általános hadkötelezettség alapján katonai szolgálatot teljesítő sorkatonákból áll.

Története

Az Oroszországi Föderáció Fegyveres Erőit Jelcin elnök rendeletével 1992. május 7-én hozták létre a volt Szovjetunió Fegyveres Erőinek jogutódjaként és annak bázisán. Jelcin elnök az orosz alkotmányban rögzített legfelső főparancsnoki tisztség mellett tíz napig, 1992. május 18-ig ideiglenesen a védelmi miniszteri tisztet is betöltötte, és Gracsov hadseregtábornok csak a miniszter első helyettese volt, de ezután ő lett a védelmi miniszter.

Az Oroszországi Föderáció 2,8 millió fős hadsereget örökölt a Szovjetuniótól, amely öt haderőnemből állt:

• Hadászati Rakétacsapatok
• Szárazföldi Csapatok
• Légierő
• Légvédelmi Csapatok
• Haditengerészeti Flotta

Az öt haderőnem mellett még két önálló fegyvernemként emlegetett, de lényegében köztes haderőnemként kezelt, nagy önállóságot élvező katonai szervezet is létezett: a Légideszant-csapatok (Oroszország) és a Kozmikus Erők. Ez a struktúra az 1997–1998-ban bevezetett haderőreformig lényegében változatlan maradt.

A haderő gerincét képező Szárazföldi Csapatok 1998-ig nyolc Katonai Körzetben és egy Különleges Körzetben (Kalinyingrádi terület) helyezkedtek el, katonai szakkifejezéssel diszlokáltak:

• Moszkvai Katonai Körzet,
• Leningrádi Katonai Körzet,
• Volgai Katonai Körzet,
• Uráli Katonai Körzet,
• Észak-kaukázusi Katonai Körzet,
• Szibériai Katonai Körzet,
• Bajkálon-túli Katonai Körzet,
• Távol-keleti Katonai Körzet.

A haditengerészet négy flottából és egy flottillából áll:

• Csendes-óceáni Flotta,
• Északi Flotta,
• Fekete-tengeri Flotta,
• Balti Flotta,
• Kaszpi-tengeri Flottilla.

Az oroszországi haderő létszáma a közép- és kelet-európai országokból lefolytatott csapatkivonások és az alakulatok felszámolása nyomán 1995 januárjára 2,4 millióra csökkent. Közülük 150 000 fő volt a szerződéses katona és mintegy 110 000 fő a nők száma. A további sorozatos csökkentések eredményeként ez a létszám 1999 elejére 1,2 millióra csökkent.

A sorkatonai szolgálat általános ideje a 90-es évek elején 18 hónap, a Haditengerészeti Flottánál 24 hónap, a főiskolát végzettek részére 12 hónap, a tartalékostiszt-képzésben részt vevők részére pedig 24 hónap volt. A szerződéses katonákkal a fenti törvény értelmében 3, 5 vagy 10 évre kötötték meg a szerződést.

Szervezeti felépítése

Katonai körzetek

Az Oroszországi Föderáció katonai körzetei 2021-ben.
  Nyugati katonai körzet   Északi katonai körzet   Déli katonai körzet   Központi katonai körzet   Keleti katonai körzet

Haditengerészeti flották

Az Orosz Haditengerészet négy flottából és egy flottillából áll:

• Északi Flotta – saját főparancsnoksággal rendelkezik, főhadiszállása Szeveromorszkban van.
• Balti Flotta – a Nyugati Egyesített Főparancsnokság alá van rendelve. Főhadiszállása Kalinyingrádban található.
• Fekete-tengeri Flotta – a Déli Egyesített Főparancsnokság alá van rendelve, főhadiszállása Szevasztopolban helyezkedik el.
• Csendes-óceáni flotta – a a Keleti Egyesített Főparancsnokság alá van rendelve, főhadiszállása Vlagyivosztokban található.
• Kaszpi-flottilla – a Déli Egyesített Főparancsnokság alá van rendelve. Főhadiszállása Asztrahánban van.

Oroszország haderejének néhány összefoglaló adata

• Oroszország katonai költségvetése 2010-ben a GDP 2,6%-át éri el. A 2011-re a katonai kiadások a GDP 2,9%-át teszik ki, majd a tervek szint ezt 2012-re a GDP 3%-ára, 2013-ra 3,2%-ára emelnék. A svéd SIPRI intézet a 2009-es orosz katonai kiadásokat a GDP 4,19%-ára becsülte, ugyanakkor a közvetlen katonai kiadásokon túl ebbe vélhetően beleszámolták a hadiipar korszerűsítésére költött összegeket is, mely 2009-ben az orosz kormány adatai szerint 970 milliárd rubelt, az ország GDP-jének 2,5%-át tették ki.
• Az orosz haderőben is jelentős átalakulások mennek végbe. Vlagyimir Putyin bejelentette, hogy fejlett, új fegyverekkel, például (ahogy mondta) "gyakorlatilag sebezhetetlen" hiperszonikus sebességű precíziós stratégiai rakétákkal szerelik fel az orosz haderőket. Modernizálják a fegyverzetet, (pl.: Csornij orjol új orosz harckocsi, ami már alig hasonlít a T sorozat tagjaira), és a haditengerészetet is.
• Teljes személyi állomány: 3 037 000 fő, ebből 1 037 000 aktív.
• Tartalék: 1 500 000 fő.
• Mozgósítható lakosság: 35 247 049 2005-ben, amiből 20 000 000 fő alkalmas katonai szolgálatra.

Az orosz haderő tervezett, és már elkezdett fejlesztései 2020-ig

• 8 év alatt megújul az orosz fegyveres erők fele.
• 2015-ig Oroszország megújítja a fegyveres erők haditechnikai eszközeinek 45%-át (nyilatkozta az orosz védelmi miniszter, Szergej Ivanov).
• Az Állami Duma (orosz parlament) „kormányzati óráján” a védelmi miniszter kiemelte, hogy 2015-re a hadászati rakétacsapatok több mint 50 darab, Topol-M típusú, mobil és néhány tíz darab, silóban telepítendő interkontinentális rakétát fognak kapni. Természetesen a rakétacsapatok mellett a stratégiai bombázók, a haditengerészet és a szárazföldi csapatok is több új eszközhöz jutnak.
• A védelmi miniszter kiemelte, hogy a fegyveres erők százezer darab új típusú gépjárművet is rendszerbe fognak állítani.
• Az Orosz Légierő repülőgépparkja 2020-ra teljesen megújul (adta hírül a Roszbizneszkonszalting) a légierő parancsnokának (Vlagyimir Mihajlov tábornok) nyilatkozatára való hivatkozással. Mihajlov tábornok elmondta, hogy a váltás „két mederben” fogják végrehajtani – a modernizáció eredményeképpen és az új repülőgépek hadrendbe állításának köszönhetően. A légierő minden ága kapni fog új gépeket. A stratégiai légierő állományába többek között új, Tu–160 típusú bombázók érkeznek, „minden két-három évben két darab”, ami a szakértők szerint odáig vezet, hogy 30 repülőgépből álló flotta jön létre.
• A légvédelmi csapatok is új technikai eszközöket kapnak. Az első ezred, amelyet az SZ–400 típusú légvédelmi rakétarendszerrel fegyvereztek fel, hamarosan harckészültségi szolgálatba áll. Napjainkban a személyi állomány kiképzése zajlik az új haditechnikai eszközre. Szintén a közeljövőben kapja meg a légvédelem az első, kis hatótávolságú „Páncél” típusú légvédelmi rakétakomplexumokat, amelyek stratégiai objektumok megsemmisítésére szolgálnak.
• A stratégiai bombázók – Tu–95 és Tu–160 – számát folyamatosan 50 darabon kívánják tartani – mondta Ivanov. A Tu–95MSZ típusú, turbólégcsavaros rakétahordozókat folyamatosan Tu-160 típusú repülőgépekre cserélik.
• A haditengerészet 2015-ig 31 darab haditechnikai eszközt kap, többek között a 955 és 955A projektek alapján készülő atommeghajtású rakétahordozó tengeralattjárókat. A 955 projekt első példányát a közeljövőben kívánják vízre bocsátani.
• A szárazföldi csapatok közül 2015-re 100 harckocsi-, 97 gépkocsizó lövész- és 50 légideszant-zászlóalj lesz átfegyverezve új haditechnikai eszközökkel, valamint mindezek mellett jelentős mennyiségű egység modernizált eszközöket fog kapni.

Szárazföldi erő

Fegyverzet

T–90-es harckocsi T–62A harckocsi BMP-3 lövészpáncélos SZ–300PMU-2 rakétarendszer 2SZ5 önjáró löveg

Szárazföldi eszközök (32 800 db):

• 266 db T–90 harckocsi
• 431 db T-90A harckocsi
• 30 db T–90SZ harckocsi
• 4500 db T–80UM harckocsi
• 9944 db T–72BM harckocsi
• 4000 db T–64BV harckocsi
• 689 db T–62M1 harckocsi (ezeket kivonták 2013-ban)
• 1200 db T–55 harckocsi (ezeket kivonták 2006-ban)
• 80 db BTR–90
• 942 db BTR–80A
• 726 db BTR–70M1986/1
• 17 db BTR–60PB
• 669 db MT–LB
• 514 db BTR–D
• 122 db BMP–3
• 3055 db BMP–2E
• 1543 db BMP–1P
• 103 db BMD–3
• 361 db BMD–2
• 715 db BMD–1P
• 2080 db BRDM–2, MT–LBu

Légvédelmi eszközök (rakétarendszerek):

• új SZ–400 400 km hatótávolságú
• 440 db SZ–300PMU–2 max. 195 km hatótávolságú
• 200 db SZ–300V max. 100 km hatótávolságú
• 250 db Buk–M1–2 max. 50 km hatótávolságú
• 120 db Tor–M1 max. 12 km hatótávolságú
• 350 db Sztrela–10M3 max. 5 km hatótávolságú
• 550 db Osza-AKM max 15 km hatótávolságú
• 350 db Kub max. 24 km hatótávolságú
• 220 db Krug–M max. 55 km hatótávolságú
• 256 db Tunguszka–M1 max 8 km hatótávolságú
• 200 db Pancir–SZ1 max 20–30 km hatótávolságú
• 450 db ZSZU–23–4M max. 2,5 km hatótávolságú

Ágyúk, tarackok, aknavetők (30 045 db)

• 2SZ12 120 mm-es aknavető, maximum 7,1 km lőtávolságú
• 1213 db 2A18 (D–30) 122 mm-es tarack. Lőtávolság: 15,4 km-től 21,9 km-ig.
• 526 db 2A29 (MT–12 100 mm-es
• 682 db 2A36 152 mm-es
• 2A45M Szprut–B 125 mm-es
• 370 db 2A65 152 mm-es
• 430 db D–20 (M–55) 152 mm-es
• D–74 122mm-es
• 55 db M–46 130 mm-es
• M–389 155 mm-es
• 1112 db Nona–K 120 mm-es

Önjáró lövegek (6 010 db):

• 1037 db 2SZ1 122mm-es
• 1402 db 2SZ3 152mm-es
• 21 db 2SZ4 240mm-es
• 569 db 2SZ5 152mm-es
• 160 db 2SZ7M 203mm-es
• 2SZ9 120mm-es
• 313 db 2SZ19 MSZTA-SZ 152mm-es
• 50 db 2SZ23 Nona-SZVK 120mm-es
• 2SZ31 120 mm-es
• ASZU–85 85 mm-es

Nagy hatótávolságú tüzérségi rendszerek:

• 367 db BM–21 Grad (BM–21B) 122 mm-es
• 412 db Uragan (BM–27) 220 mm-es
• 100 db BM–30 Szmercs 300 mm-es
• TOSZ–1 Buratyino 220 mm-es

Ballisztikus rakéták:

• OTR–21 Tocska–U 120 km hatótávolságú, 482 kg-os töltet, 100 kg-os nukleáris töltet
• 9M72 Iszkander 415 km hatótávolságú, 800 kg-os töltet

Légierő, légvédelem

Szu–27 Orosz MIG-29-es. Szu-24 leszállása. Szu-25 MiG-25

Repülők, helikopterek (3750 db):

Front légierő, légvédelem:

• 452 db Szu–27
• 345 db MiG–29, modernizált változata: MiG-29SMT
• 325 db MiG–31
• 11 db Szu–35
• 767 db operációs támadó légieszköz
• 367 db Szu–24M, modernizált változata a Szu–24M2
• 192 db Szu–25, modernizált változata a Szu–25SZM
• 54 db Szu–34
• 43 db Szu–30

Bombázók:

• 100 db Tu–22M

Tengerészeti repülők:

• 52 db Szu–33 (Szu–27K)
• 110 db MiG–29
• 130 db Szu–24
• 70 db Szu–25

Tengerészeti bombázók:

• 160 db Tu–22M

Stratégiai bombázó erők:

• 88 db Tu–95 (Tu–142)
• 15 db Tu–160

ECM/ELINT gépek:

• 100 db Szu–24MR/MP Fencer
• 80 db MiG–25RB Foxbat

Légtérellenőrző repülőgépek:

• 15 db A–50

Szállító repülőgépek (345 db):

• 300 db Il–76
• 20 db An–72
• 25 db An–124

Légi utántöltő repülőgépek:

• Il–78 (Il–76 bázison)

Prototípusok:

• Szu–37
• Szu–47
• Szu–25UTG
• Szu–39

Haditengerészet

Az Admiral Kuznyecov repülőgéphordozó Oscar osztályú atomtengeralattjáró Szu-33 vadászgép az Admiral Kuznyecov fedélzetén

Az Orosz haditengerészet négy flottából és egy flotillából áll:

• Északi Flotta (parancsnoksága Szeveromorszkban található) az Egyesített nyugati hadászati parancsnokság része.
• Balti Flotta (parancsnoksága Kalinyingrádban található a Kalinyingrádi területen) az Egyesített nyugati hadászati parancsnokság része.
• Fekete-tengeri Flotta (parancsnoksága Szevasztopolban található, Ukrajnában) az Egyesített déli hadászati parancsnokság része, ugyanis 1997-ben az ukrán kormányzat elfogadta, hogy Oroszország bérbe vehessen több bázist Szevasztopolban 2017-ig. Ez a szerződés ki lett bővítve 25 évvel 2042-ig, amit 5 éves opcióval 2047-ig módosíthatnak.
• Kaszpi-tengeri Flottilla (parancsnoksága Asztrahánban található) az Egyesített déli hadászati parancsnokság része.
• Csendes-óceáni Flotta (parancsnoksága Vlagyivosztokban található) az Egyesített keleti hadászati parancsnokság része.

A Kalinyingrádi Különleges Régió a Balti flotta parancsnoksága alatt áll, amely a szárazföldi és partvédelmi erőket is magába foglalja. Korábban a 11. gárda hadsereg alárendeltségébe tartozott, melybe egy gépesített lövészhadosztály és egy gépesített lövészdandár és többek között egy Szu–27-esekkel felszerelt vadászrepülő-ezredből állt.

Haditengerészeti csapásmérő erők

• Létszám: 45 000 fő.

A Haditengerészeti csapásmérő erőknél 12 db nukleáris hajtóműves rakétahordozó tengeralattjáró tartozik 196 rakétaindítóval. Részleteiben:

• 7 db Delta-IV osztályú tengeralattjáró, egyenként 16 db SS-N-23 típusú rakétával (112 db rakéta).
• 1 db 941 típusú (Typhoon osztály) tengeralattjáró, egyenként 20 db R–39 ballisztikus rakétával.
• 4 db Delta-III osztályú tengeralattjáró, egyenként 16 db SS-N-18 típusú rakétával (64 db rakéta).

Haditengerészeti erők

• Létszám: 120000fő.

Hadihajók:

• 12 db nukleáris hajtóműves rakétahordozó tengeralattjáró (Delta III-IV., Typhoon)
• 40 db tengeralattjáró (vadász-tengeralattjárók)
• 1 db repülőgép-hordozó (Kuznyecov) (további négy most épül)
• 7 db cirkáló
• 14 db romboló
• 10 db fregatt
• 88 db járőrhajó
• 60 db aknakereső/rakó hajó
• 22 db deszanthajó
• 436 db vegyes feladatú hajó

Haditengerészeti légierő

• Létszám: 35 000 fő.

Felszerelés:

• 217 db harci repülőgép
• 102 db harci helikopter

Tengerészgyalogság

Állomány:

• 1 tengerészgyalogos hadosztály
• 3 önálló dandár
• 3 különleges dandár

Felszerelés:

• 160 db harckocsi
• 321 db tüzérségi löveg

Jegyzetek

1. ↑ a b c d e f Tömösváry 51. o.
2. ↑ Tömösváry 52. o.
3. ↑ http://www.lenta.ru/articles/2010/06/04/spent/

Források

• ↑ Tömösváry: Tömösváry Zsigmond: A hagymakupolák árnyékában: Egy katonadiplomata visszaemlékezései. Budapest: Zrínyi. 2018. ISBN 978 963 327 728 7  

További információk

• Az Oroszországi Föderáció Védelmi Minisztériumának és Fegyveres Erőinek honlapja (oroszul és angolul)

A Wikimédia Commons tartalmaz Az Oroszországi Föderáció Fegyveres Erői témájú médiaállományokat.

Európai országok haderői
Albánia Andorra Ausztria Azerbajdzsán Belgium Bosznia-Hercegovina Bulgária Ciprus Csehország Dánia Egyesült Királyság Észak-Ciprus Észak-Macedónia Észtország Fehéroroszország Finnország Franciaország Görögország Grúzia Hollandia Horvátország Írország Izland Kazahsztán Lengyelország Lettország Liechtenstein Litvánia Luxemburg Magyarország Málta Moldova Monaco Montenegró Németország Norvégia Olaszország Oroszország Örményország Portugália Románia San Marino Spanyolország Svájc Svédország Szerbia Szlovákia Szlovénia Törökország Ukrajna Vatikán
Lásd még: Európai országok légierői · EUFOR

Ázsiai országok haderejei
Afganisztán •  Azerbajdzsán •  Bahrein •  Banglades •  Bhután •  Brunei •  Ciprus •  Dél-Korea •  Egyesült Arab Emírségek •  Egyiptom •  Észak-Ciprus •  Észak-Korea •  Fülöp-szigetek •  Grúzia •  Hong Kong •  India •  Indonézia •  Irán •  Irak •  Izrael •  Japán •  Jemen •  Jordánia •  Kambodzsa •  Katar •  Kazahsztán •  Kelet-Timor •  Kína •  Kuvait •  Kirgizisztán •  Laosz •  Libanon •  Makaó •  Malajzia •  Maldív-szigetek •  Mianmar •  Mongólia •  Nepál •  Omán •  Oroszország •  Örményország •  Pakisztán •  Srí Lanka •  Szaúd-Arábia •  Szingapúr •  Szíria •  Tajvan •  Tádzsikisztán •  Thaiföld •  Törökország •  Türkmenisztán •  Üzbegisztán •  Vietnám
Lásd még: Ázsiai országok légierői

Nemzetközi katalógusok	VIAF: 305079513 NKCS: mzk20231207574

Ez a hadtudományi vagy haditechnikai tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!