Olümposzi Metód

A mai világban a Olümposzi Metód a társadalom széles rétegei számára nagy jelentőségű és érdeklődésre számot tartó témává vált. A technológia fejlődésével és a globalizációval a Olümposzi Metód vezető szerepet vállalt különböző területeken, a politikától a populáris kultúráig. A Olümposzi Metód további ismerete elengedhetetlen a jelenleg felmerülő kihívások és lehetőségek megértéséhez. Ebben a cikkben a Olümposzi Metód-hez kapcsolódó különböző szempontokat fogjuk megvizsgálni, a történetétől a kortárs társadalomra gyakorolt ​​hatásáig.

Olümposzi Metód
Született260
Lükia
Elhunyt311 (50-51 évesen)[1]
Halkída
Foglalkozása
Tisztségepüspök
Halál okalefejezés
A Wikimédia Commons tartalmaz Olümposzi Metód témájú médiaállományokat.

Olümposzi Metód (ógörög: Μεθόδιος Όλύμπου) egyházi nevén Olümposzi Szent Metód (kb. 260–311) ókeresztény püspök, egyházi író és mártír. A kis-ázsiai Olümposz püspöke és Órigenész nézeteinek ellenfele volt.

Egyes egyházakban szentként és egyházatyaként tisztelik; a katolikus egyház június 20-án emlékezik meg róla.[2]

Élete

Életéről nagyon kevés adat ismert. Eusebius nem említette őt „Egyháztörténetében”, valószínűleg azért, mert ellenezte Órigenész nézeteit.[3] Jeromos alapján a lükiai Olümposz püspöke volt, majd Türosz püspöke.[3] Ez utóbbi állítás nem megbízható; mert egyetlen későbbi görög szerző sem tud arról, hogy e város püspöke lett volna.[3] Jeromos továbbá kijelenti, hogy mártírhalált szenvedett az utolsó üldözés végén, azaz Maximinus Daia alatt (311).[3]

Az a feltevés, hogy Patara püspöke is volt, abból a tényből fakad, hogy A feltámadásról szóló irata ebben a városban játszódik.[4]

Művei

Fő művei:

  • A Tíz Szűz lakomája [5] az egyetlen olyan műve, amely teljes egészében fennmaradt görögül.[6] Platón lakomájából imitált párbeszéd, amelynek szereplői tíz fiatal lány, akik az Erény kertjében gyűltek össze, és a tisztaságról (szüzességről és a determinizmusról, a szabadságról és a házasságról, a lélek halhatatlanságáról és a test feltámadásáról [7] ...) beszélnek, kétségtelenül Platón beszédének ellentéteként [8] . A szöveget egy 24 versből álló himnusz zárja, amelyet az egyik vendég mondKrisztus és egyháza "eljegyzésének" tiszteletére.
  • A szabad akaratról szóló értekezés hosszú töredékekben maradt fenn görögül és örményül. A gnosztikusok dualista és determinista álláspontot támadja a gonosz eredetéről, és bizonyítja az emberi akarat szabadságát.
  • A feltámadásról (Aglaophon e peri tes anastaseos) egy másik platóni stílusú dialógus három könyvben, töredékesen ismert görögül, és a nagyobb részt ószláv nyelven őrizték meg. A jelenet a patarai Aglaophon orvos házában játszódik, és a beszélgetés arról szól, hogy a feltámadás abban a testben történik-e meg, amely ebben az életben van, amely lehetőséget ad arra, hogy bírálja Órigenész Az alapelvekről című értekezésében szereplő nézeteket. Azt tanította ebben az írásban, hogy Isten azért tette az embert halandóvá, hogy megakadályozza a bűn örökre megmaradását.[9]

Jegyzetek

  1. ↑ BeWeB. (Hozzáférés: 2021. február 14.)
  2. ↑ Saint Methodius of Olympus, 2013. szeptember 18.
  3. ↑ a b c d CATHOLIC ENCYCLOPEDIA: St. Methodius of Olympus. www.newadvent.org. (Hozzáférés: 2025. április 17.)
  4. ↑ Macaire de Simonospétra, Le synaxaire, Vies des saints de l'Église orthodoxe (en français), Thessalonique 1993, 20 juin.
  5. ↑ Villemur, Frédérique (1999. november 1.). „Saintes et travesties du Moyen Âge” (francia nyelven). Clio. Femmes, Genre, Histoire (10). DOI:10.4000/clio.253. ISSN 1252-7017. (Hozzáférés: 2021. november 29.) 
  6. ↑ (2013) „Le martyrologe romain fait mémoire de Saint Méthode d'Olympe”. Magnificat (291), 291. o. (Hozzáférés: 2024. április 22.) .
  7. ↑ dans Les pères de l'Église et l'astrologie, p.85, Migne, 2003
  8. ↑ Saint Méthode, évêque d'Olympe (+ v. 312). Nominis. (Hozzáférés: 2024. július 6.).
  9. ↑ 1. fejezet, 4. bekezdés