Ebben a cikkben a Halkída témáját különböző szemszögekből vizsgáljuk meg. Elemezzük a jelenlegi társadalomra gyakorolt hatását, valamint történelmi jelentőségét. Megvizsgáljuk a Halkída körül létező különböző nézőpontokat is, a szakértői véleményektől a személyes tapasztalatokig. Ezzel az elemzéssel átfogó képet kívánunk nyújtani a Halkída-ről és annak a mindennapi élet különböző aspektusaira gyakorolt hatásáról. Ezenkívül megvizsgáljuk a lehetséges megoldásokat vagy megközelítéseket a Halkída-hez kapcsolódó kihívások kezelésére. Reméljük, hogy ez a cikk érdekes lesz azok számára, akik szeretnék elmélyíteni tudásukat a Halkída-ről és annak a kortárs társadalomra gyakorolt hatásairól.
Halkída (Χαλκίδα) | |
![]() | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Régió | Közép-Görögország |
Prefektúra | Évia |
Irányítószám | 34100 |
Körzethívószám | 2221 |
Népesség | |
Teljes népesség | 64 490 fő (2021) |
Népsűrűség | 156,38 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Terület | 412,4 km² |
Időzóna | EET, UTC+2 |
![]() | |
![]() | |
Halkída weboldala | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Halkída témájú médiaállományokat. |
Halkída vagy Halkísz (görög írással Χαλκίδα vagy Χαλκίς, ógörög: Χαλκίς, Khalkisz) város Görögországban, a Közép-Görögország nevű régióban. Évia sziget legnagyobb városa. A szigetet a szárazföldtől elválasztó Evríposz-szoros keleti részén fekszik; a szárazfölddel két híd köti össze. Lakossága 102 ezer fő volt 2001-ben.
Halkída az ábécénk hazája is: egykori gyarmatvárosa, Cumae közvetítette Rómának az anyavárosban használt betűket.
Az egykori város, amelyet fekvése miatt az ókorban „a tenger Thermopülájának” neveztek, a görög világ egyik legaktívabb városa volt. A Kr. e. 8. századtól kezdve Itáliában, Szicíliában, a Halkidikí-félszigeten és másutt gyarmatvárosok sorát alapította.
Athénnal szemben a boiótok szövetségét kereste: Kr. e. 506-ban a fiatal athéni demokrácia megdöntését kísérelte meg - sikertelenül - a khalkiszi és thébai arisztokrácia. Ettől kezdve váltakozó sikerrel harcolt legyőzőjével.
A középkorban a frankok, a velenceiek és a törökök váltották egymást. A Velencei Köztársaság 1470-ben vesztette el a szigetet, amikor II. Mehmed oszmán szultán elfoglalta.
Az Evríposz-szoros érdekes természeti jelenségéről is híres: az apály és a dagály váltakozása miatt a tenger állandó, irányát hat óránként változtató áramlásban van, mintha oda-vissza ömlő folyóvíz volna.
Ez a szócikk részben vagy egészben a Chalcis című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.