Očura (Lepoglava)
Napjainkra a Očura (Lepoglava) nagy érdeklődésre számot tartó témává vált a mai társadalomban. Egyre többen keresnek információt a Očura (Lepoglava)-ről és annak különböző területekre gyakorolt hatásairól. A politikától a technológiáig a Očura (Lepoglava) meghatározó tényezőnek bizonyult, amely felkeltette a szakemberek, szakértők és a nagyközönség figyelmét. Ez a cikk a Očura (Lepoglava) jelentését és hatókörét, valamint életünkre gyakorolt hatását kívánja elemezni és elmélyíteni. Ezek mentén feltárjuk a Očura (Lepoglava) különböző aspektusait és jelentőségét a mai világban.
| Očura | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Varasd |
| Község | Lepoglava |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Marijan Škvarić |
| Irányítószám | 42250 |
| Körzethívószám | +385 042 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 152 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Népsűrűség | 15,02 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 244 m |
| Terület | 5,46 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 11′ 56″, k. h. 16° 00′ 58″46.199000°N 16.016000°EKoordináták: é. sz. 46° 11′ 56″, k. h. 16° 00′ 58″46.199000°N 16.016000°E | |
 | |
Očura falu Horvátországban Varasd megyében. Közigazgatásilag Lepoglavához tartozik.
Fekvése
Varasdtól 28 km-re, községközpontjától 3 km-re délnyugatra a 35-ös számú főút mellett fekszik.
Története
A falunak 1890-ben 19, 1910-ben 9 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Varasd vármegye Ivaneci járáshoz tartozott. 2001-ben 28 háztartása és 82 lakosa volt.
Nevezetességei
- A Szent Jakab kápolna középkori eredetű, késő gótikus épület a 14. századból, de később átépítették, mert boltozatának stílusa a 15. század végére jellemző. Eredetileg falfestmények díszítették, melyet az 1676-os egyházi vizitáció is megemlít. Az épület a második világháborúban megsérült és hosszú évekig használaton kívül állt. Oltárai 18. században készültek. Ezeket megmentették és felújították, majd a gornja stubicai múzeum gyűjteményébe kerültek. Legbecsesebb kincse egy késő gótikus Madonna-szobor a Zágrábi Képzőművészeti Múzeumba került, ahol restaurálták.
- A település ma főként kőbányájáról ismert.
Jegyzetek
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement . Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
További információk
|
Ez a horvátországi településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |