Nyakó Júlia

A Nyakó Júlia világban végtelen szempontokat találunk, amelyek elgondolkodtatásra, megkérdőjelezésre, sőt csodálkozásra késztetnek bennünket. A Nyakó Júlia olyan téma, amely a történelem során sok ember érdeklődését felkeltette, gyökerei az ókorba nyúlnak vissza, és hatása a mai társadalomban is jelen van. Ebben a cikkben a Nyakó Júlia különböző aspektusait tárjuk fel, a kultúrára gyakorolt ​​hatásától a mindennapi életben betöltött következményeiig. Egy részletes és gazdagító elemzésen keresztül igyekszünk mélyrehatóan megérteni mindazt, amit a Nyakó Júlia kínál nekünk, megfejtve a titkokat, feltárva az igazságokat és átfogó képet adva erről a jelenségről.

Nyakó Júlia
Született1963. február 8.[1][2] (62 éves)
Debrecen[3]
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásaszínész
Kitüntetései
Színészi pályafutása
Aktív évek1979 –
Híres szerepei
  • Éva Madách Imre: Az ember tragédiája
  • Emilia Molière: Tartuffe
  • Orsetta Carlo Goldoni: Chioggiai csetepaté
  • Mása Anton Pavlovics Csehov: Sirály
  • Lady Macbeth William Shakespeare: Macbeth
  • Aase Henrik Ibsen: Peer Gynt
  • Juli Vasárnapi szülők (film, 1979)
  • Éva Köszönöm, megvagyunk (film, 1981)
  • Kabala Kabala (film, 1982)
Tevékenységszínész
Díjai
Aase-díj (2015)

Nyakó Júlia (Debrecen, 1963. február 8. –) Aase-díjas magyar színésznő.

Életpályája

Nyakó Gáspár és Károlyi Lujza gyermekeként született.

„Egysze­rű, szép családban nőttem fel Debrecenben. Édes­apám pilóta volt, aztán ka­tonatiszt, édesanyám sokáig otthon maradt velünk. Hárman vagyunk testvé­rek. Politikai védőügyvéd akartam lenni, aztán régész vagy pszichológus…[4]”

A debreceni Irinyi János Élelmiszeripari Szakközépiskola második osztá­lyos diákjaként Rózsa János filmrendező választotta ki készülő filmjének főszerepére. A Vasárnapi szülők[5] című filmben tűnt fel.

„1980-ban elkezdtem és befejeztem a Színház- és Filmművészeti Főiskolát.[6] Elkezdtem a főiskolát, de három hónap után otthagytam…Nem akartam a főisko­lát, de a rendezők, akikkel dolgoztam, bizonygatták, hogy ezt kell tennem. Ak­kor nem éreztem, hogy szí­nésznőnek kell lennem… úgy döntöttem, hogy ez nem kell nekem. [7] Fodor Tamás, mikor megtudta, hogy otthagytam a főiskolát, a filmgyá­rat, játszani hívott. Láttam tőle egy olyan Woyzecket tizenöt évesen, amilyen elő­adást azóta se színházban, így örömmel mentem…[8]”

1982-1987 között a Mafilm színtársulatának tagja volt. 1987-1991 között a győri Kisfaludy Színház művésze volt. 1992-1994 között a szolnoki Szigligeti Színházban lépett fel és vendégként játszott Szabadkán. 1994 óta a kecskeméti Katona József Színház tagja, majd szabadúszó lett. 1997 óta a Stúdió K-val dolgozik.

Színházi szerepei

Filmjei

Játékfilmek

Tévéfilmek

Szinkronszerepei

Díjai

Könyv róla

Jegyzetek

  1. ↑ Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
  2. ↑ Borzák Tibor: Árvácskák (Múzsák Kiadó, 1991.) ISBN 9635644779
  3. ↑ Freebase-adatdump. Google
  4. ↑ Népszava, 1996. június 3. (124. évfolyam, 128. szám) Köszönöm, megvagyok…
  5. ↑ Rendező: Rózsa János
  6. ↑ Ifjúsági Magazin, 1982. március (18. évfolyam, 3. szám) Szervusz én vagyok
  7. ↑ Népszava, 1996. június 3.(124. évfolyam, 128. szám) Köszönöm, megvagyok…
  8. ↑ Kisalföld, 1996. február 24.(51. évfolyam, 47. szám) Egy színésznő ezer arca
  9. ↑ 'PÁRHUZAMOS KULTÚRÁÉRT' 2016 díjazottjai. MEDIAWAVE Alapítvány. . (Hozzáférés: 2016. március 17.)

Források

További információk