Mai cikkünkben a Nettie Stevens izgalmas világába merülünk. A kezdetektől napjainkig a Nettie Stevens alapvető szerepet játszott a társadalomban, mind személyes, mind globális szinten. Az évek során a Nettie Stevens fejlődött és alkalmazkodott a modern világ változásaihoz, és továbbra is releváns maradt a különböző területeken. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Nettie Stevens legfontosabb aspektusait, elemezve annak hatását a különböző kontextusokban és a mai jelentőségét. Ne hagyja ki ezt a teljes útmutatót a Nettie Stevens oldalon!
Nettie Stevens | |
![]() | |
Született | 1861. július 7.[1][2][3] Cavendish[4] |
Elhunyt | 1912. május 4. (50 évesen)[1][2][3] Baltimore[4] |
Állampolgársága | amerikai |
Szülei | Julia Maria Stevens |
Foglalkozása |
|
Iskolái |
|
Kitüntetései | National Women's Hall of Fame (1994)[5] |
Halál oka | emlőrák[4] |
Sírhelye | Fairview Cemetery |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Nettie Stevens témájú médiaállományokat. | |
Nettie Maria Stevens (Cavendish, Vermont, 1861. július 7. – Baltimore, Maryland, 1912. május 4.) az egyik első amerikai genetikus.
A kutatásaikat egymástól függetlenül végező Stevens és az ugyancsak amerikai Edmund Beecher Wilson (1856. október 19. – 1939. március 3.) 1905-ben egymástól függetlenül írták le az nemet meghatározó XY rendszert, illetve kromoszóma alapját.[6] A google.hu 2016. július 7-én róla emlékezett meg.