A mai világban a Nemzeti könyvtár egyre aktuálisabb, általános érdeklődésre számot tartó témává vált. A technológia fejlődésével és a társadalom változásaival a Nemzeti könyvtár nemcsak a szakterületen dolgozó szakemberek, hanem a nagyközönség figyelmét is felkeltette. Éppen ezért kulcsfontosságú, hogy elmélyedjünk a Nemzeti könyvtár legrelevánsabb aspektusaiban, hogy megértsük a különböző területeken és összefüggésekben gyakorolt hatását. Ebben a cikkben a Nemzeti könyvtár elemzésébe fogunk beleásni, feltárva annak különböző dimenzióit és mai következményeit. Az eredetétől a jelenlegi evolúcióig áttekintjük, hogyan alakította a Nemzeti könyvtár azt, ahogyan megértjük a minket körülvevő világot.
A nemzeti könyvtár olyan könyvtár, amelyet egy ország kormánya tart fenn, hogy az illető ország fő információtárolója legyen. A közkönyvtárakkal ellentétben ritkán engedi a könyvkölcsönzést. Állományukban gyakran találhatóak ritka és értékes könyvek, a Gutenberg-biblia egy példányát például az Egyesült Államok nemzeti könyvtára, a Kongresszusi Könyvtár őrzi.
A világ első könyvtárai nemzeti könyvtárak voltak, például az alexandriai nagy könyvtár vagy a British Library, a brit nemzeti könyvtár.
A nemzeti könyvtárak egyik feladata az adott országhoz, néphez kötődő dokumentumok gyűjtése, főként kötelespéldányok beszolgáltatása által. Magyarországon a hungarikumnak számító műveket – ebbe beletartozik minden magyar szerző által írt mű, minden Magyarországon megjelent mű, minden magyar nyelvű mű, illetve minden, ami témájában Magyarországhoz kötődik.[1]
Magyarország két nemzeti könyvtára az Országos Széchényi Könyvtár és a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár.
A kötelespéldány-szolgáltatást, az arra kötelezett szolgáltatókat, a kedvezményezetteket, jogszabály írja elő. Magyarországon minden több mint 50 példányszámban megjelent és nyilvános terjesztésre szánt műből (sajtótermékből) a kiadó köteles példányokat küldeni a nemzeti könyvtáraknak.