Ebben a cikkben a Nathan Söderblom témával foglalkozunk, amely az utóbbi időben nagy érdeklődést és vitákat váltott ki. A Nathan Söderblom olyan téma, amely minden korosztálytól és hátterű ember figyelmét felkeltette, mivel relevanciája túlmutat a határokon és a kontextusokon. A Nathan Söderblom megjelenése óta sok vitát váltott ki, és szakértők és amatőrök is tanulmányozták és elemzik. Ebben a cikkben a Nathan Söderblom-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, beleértve annak eredetét, fejlődését, hatását és lehetséges jövőbeli következményeit. Hasonlóképpen, a Nathan Söderblom-re vonatkozó különböző nézőpontok és vélemények kerülnek megvizsgálásra, azzal a céllal, hogy teljes és kiegyensúlyozott képet adjunk erről a témáról.
Felesége Anna Söderblom (leánykori neve: Forsell) (1870–1955) volt. 12 gyermekük született,
Életpályája
1914-től uppsalai érsek volt. Már upsalai, majd lipcsei tanár korában vallásbölcseleti és vallástörténeti modernizmust hirdetett. Ő volt az első világháború utáni keresztény egységmozgalmak (Life and Work) egyik vezetője és szervezője.
Törekedett arra, hogy egység jöjjön létre a keresztény hitvallások között. E célból egyetemes, felekezetközi konferenciát szervezett Stockholmban (1925), majd és Lausanne-ban (1927). E konferenciák azonban komoly eredmény nélkül értek véget; a katolikusok ezen (a véleményük szerint protestáns alapon álló) gyűlésen meg sem jelentek.
[10]
Söderblom vallástörténészi munkássága is jelentős.
Díjai, elismerései
Számos egyetem díszdoktora;
Nobel-békedíj (1930)
A soproni evangélikus hittudományi kar tiszteletbeli teológiai doktora.