A mai világban a Napi Gazdaság rendkívül fontos és releváns témává vált az élet különböző területein. Mind személyes, mind szakmai szinten a Napi Gazdaság nagy hatást váltott ki, és nagy érdeklődést váltott ki a közvéleményben. Számos tanulmány, kutatás és vita folyik a Napi Gazdaság körül, ami bizonyítja annak fontosságát és annak szükségességét, hogy mélyrehatóan megértsük. Ebben a cikkben a Napi Gazdaság-hez kapcsolódó különböző szempontokat fogjuk megvizsgálni, elemezve a jelenlegi társadalomra gyakorolt hatását és a jövőbeni lehetséges fejlődését. Ezen kívül reflektálunk a Napi Gazdaság lehetséges következményeire és következményeire a mindennapi életünkben, valamint a különböző iparágak és ágazatok fejlődésében.
Napi Gazdaság | |
![]() | |
Adatok | |
Formátum | napilap |
Ország | ![]() |
Alapítva | 1991. szeptember 17.[1] |
Megszűnt | 2015. augusztus 31. |
Tulajdonos | Liszkay Gábor |
Főszerkesztő | Csermely Péter |
Nyelv | magyar |
Politikai kötődés | független, 2013-tól jobboldali |
Székhely | 1036 Budapest, Perc utca 8. |
ISSN | |
A Napi Gazdaság weboldala |
A Napi Gazdaság a rendszerváltás után Magyarországon évtizedeken keresztül független üzleti és pénzügyi hírlap volt, az üzleti élet egyik legfontosabb hírforrása. Tárgyszerű és mértéktartó írásaival a gazdasági és vállalati irányítók, a pénz- és tőkepiaci befektetők döntéseit támogatja. Mondandóját, hangnemét és stílusát 2013-ig a visszafogott és megbízható szakszerűség jellemezte, szerkesztőinek felkészültségét a piac több szakmai díjjal is elismerte. 2013-ban kormányközeli lett, majd 2015-ben átalakulással megszűnt.
A magyar viszonyokhoz képest drága napilapot napi rendszerességgel megtekintők száma 2011-ben mintegy 35 ezer fő volt, akik közül közel 21 ezer üzleti döntéshozó.
A Világgazdaság napilap eredetileg a Magyar Gazdasági Kamara tulajdonában volt. Innen vált ki az 1991. szeptember 17-én először megjelent Napi Világgazdaság, amikor az akkori budapesti Bécsi úti szerkesztőségből a Világgazdaság – a kapcsolódó újságírókkal együtt, Gyulai István főszerkesztővel – a Magyar Távirati Iroda (MTI) székházába költözött. A Magyar Gazdasági Kamara a szétválást követően bírósághoz fordult a név és a zöld színű papír használata miatt. A változtatásra kötelező bírósági döntés után, 1992 januárjától használják a Napi Gazdaság elnevezést és 1992. január 15-től 1993. augusztus 31-ig sárga finn újságnyomó papíron jelent meg. Ezt követően fehér alapú volt a Napi Gazdaság 2003-ig.
1992-ben a Co-Nexus Holding Vagyonkezelő Kft. és a Világgazdaság Szerkesztőség Kft. 50-50%-os arányban hozta létre a Napi Gazdaság Kiadói Kft-t 50 millió forintos alaptőkével a Napi Gazdaság kiadására. 1992–1993-ban a lap még jellegzetes portréfotókkal illusztrált volt. A későbbiekben – egészen 2002-ig – szinte teljesen eltűntek a fotók.
A Napi Világgazdaság 1993 júniusáig maradt a Bécsi úti épületben és ekkor költözött a Csata utcai irodaházba.
1998 áprilisában a Co-Nexus Rt. felszámolója, a Duna-Libra Rt. árverésre bocsátotta a kiadót – az 52 millió forintos kikiáltási árról induló céget végül 270 millió forintért vásárolta meg egy befektetői csoport, amelynek képviselője Süle László volt. Az árverés után nem sokkal a részvények 40%-át átvette a szerkesztőség tagjaiból alakult Napinvest Kft., amelynek többségi tulajdonosa Korányi G. Tamás volt.
Egy tőkeemelés következtében 2001-ben a Napinvest Kft. tulajdonrésze 35%-ra csökkent.
2003. február 3-án jelent meg a lap először lazacszínben, új tördeléssel, arculattal.
2006. december 6-án a Napinvest Kft. megvette a Storyline Kft. 65%-os tulajdonrészét. Az ügylet során a felek a Napi Gazdaság Kiadót és a Napi Online-t mint egymáshoz kapcsolódó médiavállalkozásokat együttesen több mint 800 millió forintra értékelték. A tranzakció 2007 első felében zárult le. A Napi Gazdaság új főszerkesztője Korányi G. Tamás lett, az ügyvezető igazgatói posztot pedig Rónai Balázs töltötte be, aki eddig a Napi Online ügyvezető igazgatója volt.
Süle László a 2007 tavaszáig húzódó eladási ügylet lezárásáig felelős szerkesztőként szerepelt a lap impresszumában. Az ügylet befejezése után április 24-től Baka Zoltán töltötte be a felelős szerkesztői posztot.
2007 júniusában a Közép-európai Média Kiadó és Szolgáltató Zrt. (CEMP) 500 millió forintért 50%-os tulajdont szerzett a Napi Gazdaság Kiadó Kft.-ben, ezzel az eddig „magányosan álló” gazdasági napilap egy most formálódó, főként az internetes médiában erős pozíciókkal rendelkező hazai, magántulajdonban lévő médiacsoporttal lépett stratégiai szövetségre.
A megújult menedzsmenttel rendelkező lap a 21. század nyugat-európai gazdasági sajtójának példáját követve, 2007 augusztusában nemcsak formájában, hanem tartalmában is felfrissült. Könnyen értelmezhető, látványos grafikai elemekkel, több képpel, elemzéssel 24 oldalon jelenik meg. Az üzleti-pénzügyi hírek mellett kiemelt hangsúlyt helyez a hírek, események következményeinek, hatásainak bemutatására. A lap célja, hogy olvasóit mérvadó elemzésekkel, megbízható háttér-információkkal lássa el, amelyek a sikeres üzleti döntéseik meghozatalában nélkülözhetetlenek.
2013 augusztusában a Századvég Gazdaságkutató Zrt. lett az új tulajdonosa.[2] A korábbi honlap, a Napi.hu levált a nyomtatott lapról és önálló üzlet-gazdasági hírportálként működött tovább nagyrészt a régi lap újságíróival. A Napi Gazdaság ezután kormánypárti irányultságú lett.
2014. februárban megújult az újság, ennek keretében új rovatstruktúrával és új layouttal jelentkezett a kiadvány.
2015. április 20-án megvásárolta a lapot kiadó céget Liszkay Gábor, a Magyar Nemzet volt főszerkesztője.[3] Az új tulajdonos jelentősen csökkentette a lap árát, 16-ról 20 oldalasra növelte a terjedelmét és megnövelte a politikai témák terét.[4] Az újság 2015. szeptember 1-től nevet és kinézetet váltott, ezután Magyar Idők címen jelent meg.[5]
A kiadó a nyomtatott napilap megjelentetésén kívül önálló internetes kiadásával (http://www.napigazdasag.hu) is az olvasók rendelkezésére állt. Az internetes oldal a Napi Gazdaság üzleti, gazdasági tartalomszolgáltató portálja volt. Az oldalra látogatók elolvashatták a lap saját online szerkesztősége által írt híreket, elemzéseket, valamint előfizetés ellenében a Napi Gazdaság összes cikkét – beleértve az 1999-ig visszamenőleges archívumot is.
Az új forma lehetőséget biztosított az új szolgáltatások integrálására, melyek közül legelsőként a real time tőzsdei részvényárfolyam-szolgáltatás indult el. A real time árfolyam-szolgáltatás hasznos kiegészítője volt az oldalon az árfolyamok között már korábban elérhető Java-alapú grafikonrajzolónak, amely kiválóan alkalmas volt a részvénypiac technikai elemzésére.
A gazdasági napilap mellett a Napi Gazdaság Kiadó számos egyéb kiadványt is megjelentet. Ezek közül kiemelkedik A 100 leggazdagabb, amely a 2007-es, és a 2008-as siker után új szerkezetben, kibővült tartalommal, de a megszokott pontossággal és megbízhatósággal 2009 áprilisában ismét megjelent.
A kiadvány internetes oldala: A 100 leggazdagabb.hu Archiválva 2014. június 14-i dátummal a Wayback Machine-ben
2008. márciusban debütált a Napi Ingatlan című, ingatlanpiaci témákkal foglalkozó, magyar-angol nyelvű havi magazin.
A Napi Gazdaság és a Napi Online 2001 szeptemberétől folyamatosan szervezett gazdasági szakkonferenciákat, melyek a kapcsolatépítésen túl segítséget nyújtottak mind az üzleti, mind a pénzügyi döntések meghozatalához.
Többször is elnyerte a „Superbrands” minősítést.