Nagyvásártelep

A mai világban a Nagyvásártelep olyan téma, amely sokak figyelmét felkeltette. A technológia fejlődésével és a társadalom változásaival a Nagyvásártelep olyan releváns tényezővé vált, amely a mindennapi élet különböző aspektusait befolyásolja. A politikára és a gazdaságra gyakorolt ​​hatásától a kultúrára és szórakoztatásra gyakorolt ​​hatásáig a Nagyvásártelep nagy érdeklődést és vitát váltott ki világszerte. Ebben a cikkben a Nagyvásártelep-hez kapcsolódó különböző szempontokat fogjuk megvizsgálni, elemezve a jelenlegi társadalomra gyakorolt ​​hatását és a jövőre nézve.

Nagyvásártelep
Budapest Székesfőváros Központi Élelmiszer Nagyvásártelep
A műemléki védelem alatt álló, 1930–1932-ben épült csarnoképület
A műemléki védelem alatt álló, 1930–1932-ben épült csarnoképület
TelepülésBudapest
CímBudapest IX. kerülete, Hídépítő utca
Építési adatok
Építés éve1930–1932
Bezárás1990-es évek
Lebontás éve1990-es évek (a nagy csarnok és a nagy irodaház kivételével)
Lebontás okafelszámolták a létesítményt
Építési stílusmodernizmus
TervezőMünnich Aladár
Hasznosítása
Felhasználási területnagybani piac
Elhelyezkedése
Nagyvásártelep (Budapest)
Nagyvásártelep
Nagyvásártelep
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 27′ 43″, k. h. 19° 04′ 40″47.461944°N 19.077778°EKoordináták: é. sz. 47° 27′ 43″, k. h. 19° 04′ 40″47.461944°N 19.077778°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyvásártelep témájú médiaállományokat.

A Nagyvásártelep, pontos alapításkori nevén Budapest Székesfőváros Központi Élelmiszer Nagyvásártelep[1] egy mára már megszűnt, és jelentős részében el is bontott budapesti ipari-kereskedelmi létesítmény.

Története

A Nagyvásártelep az 1930-as évek elején létesült a főváros élelmiszer-ellátásának megoldására, mivel a Központi Vásárcsarnok már nem volt képes ezeknek a megnövekedett feladatoknak eleget tenni. Az új létesítmény az Összekötő vasúti híd (népnyelven még: Déli összekötő vasúti híd) pesti végének déli oldalánál, a IX. kerületi Hídépítő utca és Helyi kikötő utca között elhelyezkedő telkekre épült. Részei voltak:

  • hatalmas, tízezer négyzetméteres, 234 méter hosszú, 42 méter széles, 17 méter belmagasságú, modern stílusú vásárcsarnok, amelyben körülbelül 400 nagykereskedő dolgozhatott. Épült 1930 és 1932 között Münnich Aladár tervei szerint.
  • irodaház
  • 20 vágányos rakodóhely (egyidőben akár 210 tehervagon rakodására volt alkalmas)
  • vasúti kapcsolat a környező (elsősorban déli) vonalak felé (Soroksári út rendező vasútállomás)
  • két kikötő a Ráckevei-Duna ágon (1918–1925 között épült és 1927–1984 között üzemelt.[2][3])

A létesítmény a rendszerváltás után elvesztette eredeti funkcióját, és meg is szűnt. Az épületeit nagy csarnok és a mellé épült irodaház kivételével elbontották. Ez utóbbiak 2004 óta műemléki védettséget élveznek. A parlagon hagyott területen azóta bozótos erdő nőtt. A szennyezett talaj cserére szorul. A Duna City nevű területfejlesztési tervek foglalkoznak a elhanyagolt térség jövőjével.

Képtár

  • A Nagyvásártelep az 1940-es években (a háttérben a nagy csarnoképület)
    A Nagyvásártelep az 1940-es években (a háttérben a nagy csarnoképület)
  • Archív felvétel (1980)
    Archív felvétel (1980)
  • Archív felvétel (1980)
    Archív felvétel (1980)
  • 1980-ban készült archív felvétel a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet (VITUKI) 1976-ban épült toronyházából, amit 2020-ban bontottak le.
    1980-ban készült archív felvétel a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet (VITUKI) 1976-ban épült toronyházából, amit 2020-ban bontottak le.[4]
  • A Duna felől (2023)
    A Duna felől (2023)
  • A Duna felől (2023)
    A Duna felől (2023)
  • épületbelső (2017)
    épületbelső (2017)
  • épületbelső (2017)
    épületbelső (2017)
  • épületbelső (2017)
    épületbelső (2017)
  • épületbelső (2017)
    épületbelső (2017)

Jegyzetek

  1. ↑
  2. ↑ Kolundzsija Gábor – A rakodópart kövei (Postcard Bt. 2018) ISBN 978-963-12-8681-6
  3. ↑ Szalkai Gábor, Gutpintér Tamás – A Szabadkikötő titkai (Földgömb magazin, 2013.03.01.)
  4. ↑ Reich Gyula - Volt egyszer egy VITUKI (Mérnök Újság, 2021. január február)

Források

Kapcsolódó szócikkek