Nagyülés

Ma a Nagyülés-ről szeretnénk beszélni, egy olyan témáról, amely az elmúlt években nagy aktualitást kapott. A Nagyülés egy olyan téma, amely vita, kutatás és elemzés tárgyát képezi a politikától a tudományig, beleértve a kultúrát és általában a társadalmat is. A Nagyülés ellentmondó véleményeket keltett, vitákat váltott ki, vita forrása volt, és sok ember érdeklődését felkeltette. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Nagyülés különböző aspektusait, elmélyülünk fontosságában, következményeiben és a mai világra gyakorolt ​​hatásában. Kétségtelen, hogy a Nagyülés olyan téma, amely senkit sem hagy közömbösen, és megérdemli, hogy mélyen és átgondoltan foglalkozzunk vele.

Nagyülés (Veľká Lehota)
Nagyülés zászlaja
Nagyülés zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásZsarnócai
Rangközség
Első írásos említés1345
PolgármesterMarta Šmondrková
Irányítószám966 41
Körzethívószám045
Forgalmi rendszámZC
Népesség
Teljes népesség1069 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség64 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság564 m
Terület18,61 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 27′ 42″, k. h. 18° 33′ 38″48.461667°N 18.560556°EKoordináták: é. sz. 48° 27′ 42″, k. h. 18° 33′ 38″48.461667°N 18.560556°E
Nagyülés weboldala
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyülés témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Nagyülés (1890-ig Nagy-Lehota, szlovákul: Veľká Lehota) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Zsarnócai járásban.

Fekvése

Újbányától 10 km-re, északnyugatra fekszik.

Története

A falu Csák Máté uralma idején keletkezett a garamszentbenedeki apátság területén. Első írásos említése "Nova plantatio" néven Nagy Lajos király oklevelében 1345-ben történik, melyben Újbánya városát megalapítja. A települést Kisüléssel együtt 1424-ben, mint Hrussó várának tartozékát Luxemburgi Zsigmond a Bebek családnak adta. Így szerepel az 1467-ben, 1468-ban és 1504-ben kibocsátott oklevelekben is, később azonban a Dóczyak, majd a Tapolcsányiak birtoka lett. 1467-ben "Nagh Lehota" néven említik. 1536-ban 5 porta után adózott. 1601-ben major és 23 ház állt a településen. 1720-ban 21 adóegysége volt. 1828-ban 101 házában 627 lakos élt. Lakói mezőgazdaságból éltek.

Vályi András szerint "Kis, és Nagy Lehota. Két falu Bars Várm. Kis Lehotának földes Urai G. Keglevics, és G. Koháry Uraságok; Nagy Lehotának pedig a’ Besztercze Bányai Püspök, lakosaik katolikusok, fekszenek Királyhegyhez egy mértföldnyire, határbéli földgyeik meg lehetősek, hasznos erdejek van, legelőjök elég, földgyei hegyesek."[2]

Fényes Elek szerint "Lehota (Nagy), tót f., Bars vármegyében, 627 kath. lak. Kath. paroch. templom. F. u. gr. Keglevich."[3]

A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Aranyosmaróti járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 968-an lakták, túlnyomórészt szlovákok.

2001-ben 1308 lakosából 1295 szlovák volt.

2011-ben 1193 lakosából 1142 szlovák.

Nevezetességei

  • Római katolikus temploma 1909-ben épült neogótikus stílusban a korábbi, 1780-ban épült barokk templom helyén.

Külső hivatkozások

Jegyzetek

  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.