A mai világban a Mönich László olyan téma, amely nagy jelentőséggel bír és az emberek széles körét érdekli. A Mönich László mind szakmai, mind személyes téren vitákat, vitákat és mélyreflexiókat generált a társadalomra gyakorolt hatásáról. A technológia és a globalizáció előrehaladtával a Mönich László központi vitaponttá vált különböző területeken, a gazdaságtól a politikáig, a kultúráig és a pszichológiáig. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Mönich László különböző aspektusait és életünkre gyakorolt hatását, valamint a jövőbeli következményeit.
Mönich László | |
Született | 1926. október 4. Pestszenterzsébet |
Elhunyt | 1987. október 27. (61 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar ![]() |
Foglalkozása | filmrendező, híradószerkesztő |
Iskolái | Színház- és Filmművészeti Főiskola (1949–1953) |
Sírhelye | Farkasréti temető (1-1-409/410)[1] |
Mönich László (Pestszenterzsébet, 1926. október 4. – Budapest, 1987. október 27.) magyar rövidfilmrendező, híradószerkesztő.
1942-ben lett inas a Fémáru-, Fegyver- és Gépgyárban. Egy évvel később már vasesztergályos segédként dolgozott. 1947-ben a MAFIRT-nál volt hivatalsegéd. 1949-ben a dramaturg osztályon volt feliratozó, majd a Hunnia Filmgyár dramaturgja lett. 1949-1953 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatója volt. 1953-tól a Magyar Filmhíradót rendezte. 1976-tól a Magyar Híradó szerkesztője, majd főszerkesztő-helyettese volt. Többek között Szabó Árpád operatőrrel dolgozott együtt.