Móric orániai herceg
A mai világban a Móric orániai herceg soha nem látott jelentőséget kapott. Akár a társadalomra gyakorolt hatása, akár a kultúrára gyakorolt hatása, akár a gazdasági szférában betöltött jelentősége miatt, a Móric orániai herceg egy olyan téma, amely nem marad észrevétlenül. Idővel tanúi voltunk, hogyan fejlődött a Móric orániai herceg, és hogyan alkalmazkodott a modern világ változó körülményeihez. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Móric orániai herceg különböző aspektusait és annak mai relevanciáját. Az eredetétől a jelenre gyakorolt hatásáig elemezzük, hogy a Móric orániai herceg hogyan jelölt meg előtte és utána a mindennapi élet különböző területein.
| Móric | |
| Orániai herceg A Holland Köztársaság kormányzója | |
 | |
| Nassaui Móric, Oránia hercege | |
| A Holland Köztársaság kormányzója | |
| Uralkodási ideje | |
| 1585 – 1625 | |
| Elődje | I. Vilmos orániai herceg |
| Utódja | Frigyes Henrik orániai herceg |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Oránia–Nassaui-ház |
| Született | 1567. november 14. Dillenburg[1] |
| Elhunyt | 1625. április 23. (57 évesen) Hága[1] |
| Nyughelye | Nieuwe Kerk |
| Édesapja | I. Vilmos orániai herceg |
| Édesanyja | Anna szász hercegnő |
| Testvére(i) |
|
| Házastársa | nem volt |
| Gyermekei | nem voltak |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Móric témájú médiaállományokat. | |
Nassaui Móric orániai herceg (hollandul: Maurits van Nassau; 1567. november 14. – 1625. április 23.) nassaui és orániai herceg, 1618–1625 között Oránia uralkodó hercege, 1585–1625 között a Holland Köztársaság (Republiek der Zeven Verenigde Nederlanden) helytartója (stadhouder), gyakorlatilag államfője. Édesapja, I. Orániai Vilmos szintén Hollandia helytartója volt.
Élete
Édesapja meggyilkolása után (1584) Móricot 18 évesen, 1585-ben megválasztották Holland és Zeeland tartományok kormányzójává. Uralkodása alatt Németalföld a spanyolok ellen harcolt a függetlenségért. 1589-ben még Utrecht, Gelderland és Overíjsel helytartója is lett és unokaöccsével, Nassaui Vilmossal, Friesland helytartójával együtt hangolták össze a tengeri és a szárazföldi hadműveleteket a spanyolok ellen. Ez volt az 1566–1609 között zajló németalföldi szabadságharc befejező szakasza.
Móric tehetséges hadvezér volt, 1589-ben elfoglalta a spanyoloktól Breda várát majd 1590-91-ben egy kiválóan vezetett hadjáratban többször győzött a spanyolok felett, jelentős területeket elfoglalva. 1593-ra már csak egyetlen város, Geertruidenberg, volt spanyol kézen Hollandiában, amelyet Móric ostromolni kezdett, és végül sikerült elfoglalnia. 1597-ben Nassaui Vilmossal együtt újabb tartományokat szabadítottak fel Németalföldön. Móricot és Vilmost Európa legkiválóbb hadvezéreinek sorában tartották nyilván.
1600 nyarán Albert főherceg serege támadt Hollandiára, Móric azonban a mintegy 14 ezer főnyi seregével szétverte nyílt csatában a spanyolokat. A következő években is folytak fegyveres harcok. 1606-ban tárgyalások kezdődtek a harcoló felek között, melyek eredményeként 1609. április 9-én aláírták a bergen-opzoomi egyezményt, amelyben a spanyolok elismerték az Egyesült Tartományok (Hollandia) függetlenségét.
Móric helytartóként irányította Hollandiát, külföldön az angolokhoz közeledett. Bekapcsolódott a harmincéves háborúba (1618-48), a spanyolok ellen hadakozott.
Nassaui Móric 1625-ben halt meg, utódja testvére, Frigyes Henrik lett.
Móric sosem házasodott meg; a trónon fivére követte. Különc életet élt, s rajongott a lovakért. Őket „kedvenc udvaroncai”-nak nevezte. Hogy ezzel az emberek iránti megvetését vagy a nagy becsben tartott állatok iránti megbecsülését akarta kifejezni, nem bizonyos.
Jegyzetek
Források
- Mitták Ferenc, Mitták Péter: Ötezer év, ezer híres történelmi személy, Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft., Debrecen, é. n., 429. o.
Kapcsolódó szócikkek
- Hollandia uralkodóinak listája
- Holland uralkodók házastársainak listája
- Hollandia uralkodóinak családfája
| Előző uralkodó: I. Vilmos |
Következő uralkodó: Frigyes Henrik |
