Mikes Lilla

Ez a dokumentum a Mikes Lilla témáját különböző nézőpontokból tárgyalja azzal a céllal, hogy átfogó és teljes képet adjon erről az érdeklődésre számot tartó témáról. Ennek történeti vonatkozásait, jelenlegi vonatkozásait, valamint a lehetséges jövőbeli forgatókönyveket elemzik. A multidiszciplináris megközelítés révén feltárjuk azokat a különböző szögeket, amelyekből a Mikes Lilla hatással volt vagy hatással lehet különböző kontextusokra. Hasonlóképpen, különböző szakértői véleményeket ismertetnek, és kritikai elmélkedést kínálnak azokról a következményekről és kihívásokról, amelyeket a Mikes Lilla jelent a társadalom egészére nézve. Ennek a cikknek az a célja, hogy hozzájáruljon a Mikes Lilla elemzéséhez és megalapozott vitájához, olyan elemeket biztosítva, amelyek gazdagítják a témával kapcsolatos megértést és párbeszédet.

Mikes Lilla
SzületettMann Lilla
1924. július 4.
Miskolc
Elhunyt2004. december 8. (80 évesen)
Budapest[1]
Állampolgárságamagyar
HázastársaGál Péter
Foglalkozásaszínész
IskoláiSzínház- és Filmművészeti Főiskola (–1949)
Kitüntetései
SírhelyeFarkasréti temető (25-5-13)
A Wikimédia Commons tartalmaz Mikes Lilla témájú médiaállományokat.

Mikes Lilla; Mann (Miskolc, 1924. július 4. – Budapest, 2004. december 8.) Jászai Mari-díjas magyar színésznő, előadóművésznő, érdemes művész.

Életútja

A Miskolci Református Leánygimnáziumban tanult (1934–1941),[2] majd a Színművészeti Akadémia növendéke lett. Ösztöndíjas tagja volt a Magyar Rádió első színtársulatának. 1949-ben az Úttörő Színháznak, majd az Ifjúsági Színháznak a színésznője volt. 1953-tól 1959-ig a Vidám Színpadnál játszott, 1964 és 1984 között tagja volt az Irodalmi Színpadnak és a Radnóti Színpadnak. 1972-től a Korona Pódium alapítója, művészeti vezetője, műsorainak szerkesztője volt, majd 1991-től a Korona Pódium Többnyelvű Kávéház Kft. művészeti vezetője és ügyvezető igazgatójaként működött. Önálló estjein sanzonokat énekelt, prózai és verses magánszámokat adott elő. Versmondóként is népszerű művész volt. A magyar irodalom többnyelvű (angol, német, orosz, francia, eszperantó és spanyol) terjesztésével is foglalkozott. Három világrész 21 országának 58 városában lépett közönség elé.

Önálló estjei

  • Paródia Parádé (Vujicsics Tihamérral)
  • Keyes: Virágot Algernonnak
  • Émile Ajar: Előttem az élet (egyszemélyes duo-dráma)... Momo és Rosa mama (kettős szerep) - magyar és francia nyelven
  • Monomusical (zene: Wolf Péter, dalszövegek: Mészöly Dezső

Színpadi szerepeiből

  • Emőd Tamás: Francia király... Dáma (Irodalmi Színpad)
  • Fehér Klára: Becsület... Sziklás (Úttörő Színház)
  • Gárdonyi Géza: Egri csillagok... Piros, szolgáló (Ifjúsági Színház)
  • Anton Szemjonovics Makarenko: Az új ember kovácsa... Natasa (Ifjúsági Színház)
  • Nyikolaj Alekszejevics Osztrovszkij: Az acélt megedzik... Mura (Ifjúsági Színház)
  • Nagy Lajos: Rémhír... Mezeiné (Irodalmi Színpad)
  • Nem a tükör görbe - (kabaré)... szereplő (Vidám Színpad)
  • Hogy volt! - (kabaré)...szereplő (Fővárosi Kis Színpad, a Vidám Színpad Kamaraszínháza)
  • Lermontov emlékest...szereplő (Irodalmi Színpad)
  • Közhelybenjárás - (kabaré)...szereplő (Radnóti Miklós Színpad)
  • Maria Callas élete...Elvira de Hidalgo (Korona Pódium)
  • Siposhegyi Péter: Mielőtt csillag lettem... Anna (Korona Pódium)

Díjai, elismerései

Könyvei

  • Korona–Tanúk (1990)
  • Kálmán György visszatér (1991)

Filmek, tv

  • "Parancsolj velem, tündérkirálynő" (1977)
  • "Szeretnék néha visszajönni még" - In memoriam Mezei Mária (1983)
  • A nemzet csalogánya: Képek Blaha Lujza életéből (1985)
  • Küldetés Evianba (1988)

Jegyzetek

  1. ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum. Petőfi Irodalmi Múzeum . (Hozzáférés: 2020. június 17.)
  2. ↑ Iskolai értesítők, Miskolc - Református leánygimnázium, 1941

Források