Mezei zsálya

A mai világban a Mezei zsálya a társadalom széles rétegei számára nagy jelentőségű és érdeklődésre számot tartó témává vált. A technológia fejlődésével és a globalizációval a Mezei zsálya vezető szerepet vállalt különböző területeken, a politikától a populáris kultúráig. A Mezei zsálya további ismerete elengedhetetlen a jelenleg felmerülő kihívások és lehetőségek megértéséhez. Ebben a cikkben a Mezei zsálya-hez kapcsolódó különböző szempontokat fogjuk megvizsgálni, a történetétől a kortárs társadalomra gyakorolt ​​hatásáig.

Mezei zsálya
Virágai közelről
Virágai közelről
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots)
Csoport: Asteridae
Csoport: Euasterids I
Rend: Ajakosvirágúak (Lamiales)
Család: Árvacsalánfélék (Lamiaceae)
Alcsalád: Nepetoideae
Nemzetség-
csoport: 		Mentheae
Nemzetség: Zsálya (Salvia)
Faj: S. pratensis
Tudományos név
Salvia pratensis
L.
Szinonimák
Szinonimák
  • Gallitrichum pratense (L.) Fourr.
  • Plethiosphace pratensis (L.) Opiz
  • Sclarea pratensis (L.) Mill.

a Salvia pratensis subsp. bertolonii szinonimái:

  • Salvia bertolonii Vis.
  • Salvia scabrida Bertol.

a Salvia pratensis subsp. haematodes szinonimái:

  • Salvia haematodes L.
  • Salvia lusitanica J.Jacq.
  • Salvia pratensis var. haematodes (L.) Caruel
  • Salvia pratensis var. lusitanica Briq.

a Salvia pratensis subsp. laciniosa szinonimái:

  • Salvia laciniosa Jord.
  • Salvia pratensis var. laciniosa (Jord.) Briq.

a Salvia pratensis subsp. pozegensis szinonimája:

  • Salvia pratensis var. pozegensis Watzl

a Salvia pratensis subsp. pratensis szinonimái:

  • Gallitrichum clusii Timb.-Lagr.
  • Plethiosphace leistneriana Opiz
  • Plethiosphace stenantha Opiz
  • Salvia agrestis L.
  • Salvia arnassensis Gand.
  • Salvia barrelieri Ten.
  • Salvia ceratophylla Ten.
  • Salvia ceratophylloides Ard.
  • Salvia clusii Timb.-Lagr.
  • Salvia dubia K.Koch
  • Salvia exasperata Cav.
  • Salvia haematodes subsp. tiberina (Mauri) Nyman
  • Salvia lupinoides Vilm.
  • Salvia macrantha Schur
  • Salvia oblongata Schur
  • Salvia pratensis var. agrestis (L.) Nyman
  • Salvia pratensis var. albiflora T.Durand
  • Salvia pratensis var. modesta Briq.
  • Salvia pratensis var. nicaeensis Briq.
  • Salvia pratensis var. parviflora Lecoq & Lamotte
  • Salvia pratensis var. rostrata (F.W.Schmidt) Rchb.f.
  • Salvia pratensis var. submollis Jakucs
  • Salvia pratensis var. variegata (Waldst. & Kit. ex Willd.) Nyman
  • Salvia rostrata F.W.Schmidt
  • Salvia rubicunda Wender. ex Benth.
  • Salvia salvatorii Vilm.
  • Salvia sublobata Schur
  • Salvia tenorei Spreng.
  • Salvia tiberina Mauri
  • Salvia variegata Host
  • Salvia variegata Waldst. & Kit. ex Willd.
  • Salvia vulgaris Briq.
  • Sclarea tuberosa Mill.
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Mezei zsálya témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Mezei zsálya témájú médiaállományokat és Mezei zsálya témájú kategóriát.

A mezei zsálya (Salvia pratensis) az ajakosvirágúak (Lamiales) rendjébe, ezen belül az árvacsalánfélék (Lamiaceae) családjába tartozó faj.

Népies nevei: foszló virág, lóbárzsing, réti-zsálya, vad-zsálya vagy skarlát-zsálya.

Előfordulása

A mezei zsálya csaknem egész Közép-Európában igen gyakori. Ez a növény még megtalálható Európa többi részén is, Ázsia nyugati felén és Afrika északi részein is.

Alfajai

  • Salvia pratensis subsp. bertolonii (Vis.) Soó
  • Salvia pratensis subsp. haematodes (L.) Arcang.
  • Salvia pratensis subsp. laciniosa (Jord.) Briq.
  • Salvia pratensis subsp. pozegensis (Watzl) Diklic
  • Salvia pratensis subsp. pratensis L.

Megjelenése

A mezei zsálya 30-80 centiméter magas, évelő növény. Szőrös, felálló szára üreges, felső részén elágazó. A levelek szíves vállból induló hosszúkás tojásdadok, ráncosak, egyenlőtlenül vagy kétszer csipkés, fűrészes szélűek, épek vagy gyengén karéjosak, 8-12 centiméter hosszúak, túlnyomó részük tőállású. Virágai sötétkékek vagy ibolyakékek, ritkán rózsaszínűek vagy teljesen fehérek, 6 virágú álörvökben állnak. A párta csöve 1,5-2,5 centiméter hosszú, a felső ajak feltűnő, sarló alakú. A csésze 1 centiméternél rövidebb, egyenlőtlenül fogazott, a felső ajka csaknem ép szélű. A murvalevelek a csészénél jóval rövidebbek, zöld színűek. A virágzat rövid bozontos és többé-kevésbé mirigyszőrös, ezért kissé ragadós. Megporzása szokatlan módon történik. A nektárt kereső rovarok bebújva a virágok torkába, akaratlanul is megmozdítják a porzószálak alját, amitől a felső ajakban lévő porzó lecsapódik, a rajta lévő virágpor pedig a rovarok hátára hullik.[1]

Életmódja

A mezei zsálya száraz rétek, füves lejtők, sovány gyepek, legelők, mezsgyék és cserjések lakója. A laza, bázisokban gazdag, meszet is tartalmazó talajokat kedveli. Az időszakos szárazságot is jól elviseli. Melegkedvelő faj.

A virágzási ideje májustól júliusig, esetleg augusztusig tart. Virágait főleg méhek és poszméhek porozzák meg. Mikor nektárt keresnek a virágban, a bibeszál érintkezik a rovarok hátával, és felveszi az idegen virágról érkezett virágport.

Rokon fajok

A zsálya (Salvia) nemzetség többi faja közül legismertebb a gyógy-, fűszer- és dísznövényként használt orvosi zsálya (Salvia officinalis).

Képek

  • Virága közelről
    Virága közelről
  • Vöröses árnyalat
    Vöröses árnyalat
  • Csoportosan
    Csoportosan
  • Természetes élőhelyein
    Természetes élőhelyein
  • Levele
    Levele
  • Magok
    Magok
  • Rajzok a növényről
    Rajzok a növényről

Jegyzetek

  1. ↑ Rudi Beiser: Teák gyógynövényekből és gyümölcsökből. Gyűjtés, elkészítés és fogyasztás. Budapest, Sziget Könyvkiadó, 2013, 167. oldal. ISBN 978-615-5178-07-8

Források