Mecklenburgi Lujza porosz királyné

A mai világban a Mecklenburgi Lujza porosz királyné a társadalom széles köre számára nagyon fontos és érdekes témává vált. Az emberek mindennapi életére gyakorolt ​​hatásától a gazdaságra és a politikára gyakorolt ​​hatásáig a Mecklenburgi Lujza porosz királyné-nek sikerült felhívnia a figyelmet és szenvedélyes vitákat váltott ki különböző területeken. Az idő múlásával jelentősége és hatása megnőtt, ami egyre nagyobb érdeklődést váltott ki természete, következményei és lehetséges jövőbeli következményei iránt. Ebben a cikkben tovább kutatjuk a Mecklenburgi Lujza porosz királyné jelenségét, és megvitatjuk jelentőségét a jelenlegi kontextusban.

Mecklenburgi Lujza
Luise Auguste Wilhelmine Amalie Herzogin zu Mecklenburg
porosz királyné
Uralkodási ideje
1797 – 1810
ElődjeFriderika Lujza
UtódjaErzsébet Ludovika
Életrajzi adatok
UralkodóházMecklenburgi-ház
Született1776. március 10.[1][2][3][4][5]
Hannover[6]
Elhunyt1810. július 19. (34 évesen)[1][2][3][4][5]
Hohenzieritz kastély
Nyughelyemausoleum of Charlottenburg Park
ÉdesapjaII. Károly
ÉdesanyjaFriderika Karolina Lujza hessen–darmstadti hercegnő
Testvére(i)
HázastársaIII. Frigyes Vilmos porosz király
Gyermekei
Mecklenburgi Lujza aláírása
Mecklenburgi Lujza aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Mecklenburgi Lujza témájú médiaállományokat.

Lujza porosz királyné, született Lujza mecklenburg-strelitzi hercegnő (Hannover, 1776. március 18. – Hohenzieritz, 1810. július 19.) porosz királyné, III. Frigyes Vilmos porosz király felesége.

Származása

Lujza hercegnő II. Károly mecklenburg–strelitzi nagyherceg (1741–1816) és Friderika Karolina Lujza hessen-darmstadti hercegnő (1752–1782) tíz gyermeke között a negyedik leány volt.

Élete

Tilsit 1807: Napoleon, I. Sándor orosz cár, Lujza és III. Frigyes Vilmos (Nicolas Gosse festménye).

Lujza az életének első éveit Hannoverban töltötte, ahol az apja a Hannoveri Választófejedelemség kormányzója volt. 1786-ban Terézia és Friderika testvéreivel Darmstadtba költözött, Mária Lujza Albertina hessen-darmstadti tartománygrófné udvarához, mert Károly herceg megint özvegy lett.

Egész korát mint királyné meghatározták a napóleoni háborúk. A jénai csata után, miután Berlin Napóleon kezébe került, Lujza a gyerekeivel és Hufeland orvossal a kelet-poroszországi Memelbe menekült. A tilsiti béke után III. Frigyes Vilmos a Porosz Királyságot Königsbergből uralta. Az ötödik koalíciós háború után 1809. december 23-án a királyi család visszatért Berlinbe.

1810 nyarán apjához Neustrelitzbe, majd Hohenzieritzba utazott, ahol elhunyt.

Házassága

1793. december 24-én-ban a berlini királyi palotában Lujza hercegnő feleségül ment Frigyes Vilmos porosz királyi herceghez, a porosz trón örököséhez, II. Frigyes Vilmos porosz király és Friderika Lujza hessen–darmstadti hercegnő legidősebb gyermekéhez.

Gyermekei

A királyi család 1806-ban

Tíz gyermekük született, heten érték meg a felnőttkort:

További információk

Családfája

Mecklenburgi Lujza porosz királyné ősei
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
16. I. Adolf Frigyes mecklenburg-strelitzi herceg
 
 
 
 
 
 
 
8. II. Adolf Frigyes mecklenburg-strelitzi herceg
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
17. Mária Katalin braunschweig-dannenbergi hercegnő
 
 
 
 
 
 
 
4. Károly Lajos mecklenburg-strelitzi herceg
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
18. Keresztély Vilmos schwarzburg-sondershauseni gróf
 
 
 
 
 
 
 
9. Krisztina Emilia schwarzburg-sondershauseni grófnő
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
19. Antonie Sibylle, Barby és Mühlingen grófnője
 
 
 
 
 
 
 
2. II. Károly mecklenburg–strelitzi nagyherceg
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
20. Ernő szász-hildburghauseni herceg
 
 
 
 
 
 
 
10. I. Ernő Frigyes szász-hildburghauseni herceg
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
21. Zsófia Henrietta waldeck-pyrmonti grófnő
 
 
 
 
 
 
 
5. Erzsébet Albertina szász-hildburghauseni hercegnő
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
22. György Lajos erbach-erbachi gróf
 
 
 
 
 
 
 
11. Zsófia Albertina erbachi grófnő
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
23. Amália Katalin waldeck-eisenbergi grófnő
 
 
 
 
 
 
 
1. Lujza mecklenburg-strelitzi hercegnő
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
24. Ernő Lajos hessen-darmstadti tartománygróf
 
 
 
 
 
 
 
12. VIII. Lajos hessen-darmstadti tartománygróf
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
25. Dorottya Sarolta brandenburg–ansbachi őrgrófnő
 
 
 
 
 
 
 
6. György Vilmos hessen-darmstadti tartománygróf
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
26. III. János Reinhard hanau-lichtenbergi gróf
 
 
 
 
 
 
 
13. Sarolta Krisztina hanau-lichtenbergi grófnő
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
27. Dorottya Friderika brandenburg–ansbachi őrgrófnő
 
 
 
 
 
 
 
3. Friderika Karolina Lujza hessen-darmstadti hercegnő
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
28. János Károly Ágost leiningen-dagsburgi gróf
 
 
 
 
 
 
 
14. Keresztély Károly Reinhard leiningen-dagsburgi gróf
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
29. Johanna Magdalena von Hanau-Lichtenberg
 
 
 
 
 
 
 
7. Mária Lujza Albertina leiningen-dagsburg-falkenburgi grófnő
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
30. Lajos solms-rödelheimi gróf
 
 
 
 
 
 
 
15. Katalin Polixéna solms-rödelheimi grófnő
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
31. Sarolta ahlfeldi grófnő
 
 
 
 
 
 

Jegyzetek

  1. ↑ a b Német Nemzeti Könyvtár: Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország) . (Hozzáférés: 2014. április 26.)
  2. ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. ↑ a b Find a Grave (angol nyelven). Find a Grave . (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ a b Darryl Roger Lundy: The Peerage (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. ↑ a b FemBio database (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. ↑ Német Nemzeti Könyvtár: Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország) . (Hozzáférés: 2014. december 11.)

Források

  • Karl Griewank (Hrsg.): Königin Luise. Briefe und Aufzeichnungen. Bibliographisches Institut, Leipzig 1924.
  • Heinrich Otto Meisner (Hrsg.): Vom Leben und Sterben der Königin Luise. Eigenhändige Aufzeichnungen ihres Gemahls König Friedrich Wilhelms III. Koehler & Amelang, Leipzig 1926
  • Malve Rothkirch (Hrsg.): Königin Luise von Preußen. Briefe und Aufzeichnungen 1786–1810. Dt. Kunstverlag, München 1985, ISBN 3-422-00759-8.
  • Carsten Peter Thiede, Eckhard G. Franz: Jahre mit Luise von Mecklenburg-Strelitz. Aus Aufzeichnungen und Briefen der Salomé von Gélien (1742–1822). In: Archiv für hessische Geschichte und Altertumskunde. Band 43, Darmstadt 1985, ISSN 0066-636X, S. 79–160.

Külső hivatkozások