Matolcsy Miklós

Napjainkban a Matolcsy Miklós olyan téma, amely a mindennapi élet különböző területein vált jelentőségre. A technológia fejlődésével és a globalizációval a Matolcsy Miklós sokak számára központi vita- és érdeklődési ponttá vált. Mind tudományosan, mind személyesen a Matolcsy Miklós kíváncsiságot és vitát váltott ki a következményeiről és következményeiről. Akár társadalmi, politikai, gazdasági vagy tudományos kontextusban, a Matolcsy Miklós végtelen elmélkedéseket és kutatásokat generált, amelyek megpróbálják feltárni összetettségeit és következményeit a mai társadalomra nézve. Ebben a cikkben a Matolcsy Miklós néhány legfontosabb dimenzióját és környezetünkre gyakorolt ​​hatását fogjuk megvizsgálni.

Matolcsy Miklós
Született1869. június 16.[1]
Cegléd
Elhunyt1938. december 4. (69 évesen)[1]
Farmos
Állampolgárságamagyar
Gyermekei
Foglalkozása
A Wikimédia Commons tartalmaz Matolcsy Miklós témájú médiaállományokat.

Matolcsy Miklós (Cegléd, 1869. június 16. – Farmos, 1938. december 4.) magyar gyógyszerész, orvos, egyetemi tanár. Az Országos Közegészségügyi Tanácsnak, a IV. Gyógyszerkönyvet szerkesztőbizottságának tagja.

Életpályája

Matolcsy Károly (1828–1907) és Kaas Melanie (1838–1920) fiaként született. Középiskolai tanulmányait Sárospatakon kezdte és Budapesten fejezte be.

A Budapesti Tudományegyetemen 1892. június 25-én avatták gyógyszerészdoktorrá.[2] 1893 és 1907 között Than Károly mellett a Tudományegyetem I. számú Vegytani Intézetében dolgozott asszisztensként. 1902-ben orvosdoktori oklevelet szerzett. 1905-ben habilitált, a gyógyszerészet magántanára lett. Bókay Árpád javaslatára a vallás- és közoktatásügyi miniszter 1907-ben megbízta a budapesti Egyetemi Gyógyszertár, illetve 1935-től Egyetemi Gyógyszerészeti Intézet vezetésével. 1914-ben a gyógyszertár önálló vezetésére feljogosító ún. approbációs vizsga cenzora lett. Az első világháború idején (1914–1918) katonai kórházak gyógyszertárainak vezetője volt. 1922-ben egyetemi rendkívüli tanári és egészségügyi főtanácsosi címet kapott.

Számos kémiai, gyakorló gyógyszerészi és gyógyszerésztörténelmi munkája közül legjelentősebb magyarországi gyógyszerészeti bibliográfiája.

Családja

1896. június 9-én házasságot kötött Éberling Nagy Pálmával (1874–1936). Öt lányuk és három fiuk született, de két kislány meghalt születéskor, így hat gyermeket neveltek fel: Judit (1897), Sára (1898), Mária (1900–1900), Tamás (1901–1966), Gábor (1903), Mátyás (1905–1953), Katalin (1907–1907) és Melanie (1908).

Művei

Jegyzetek

  1. ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC09732/10207.htm. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. ↑ Orvosi Hetilap, 1892. július 3. (36. évfolyam, 27. szám)

Források

További információk