Martín de Redín
Ebben a cikkben elmélyülünk a Martín de Redín lenyűgöző világában, feltárva eredetét, jelentését és relevanciáját a mai társadalomban. A Martín de Redín az évek során érdeklődés és vita tárgya volt, felkeltette az akadémikusok, a szakemberek és a kíváncsiak érdeklődését. A populáris kultúrára gyakorolt hatásától a történelemre gyakorolt hatásáig a Martín de Redín kitörölhetetlen nyomot hagyott a társadalomban, izgalmas és folyamatosan fejlődő tanulmányi témává vált. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Martín de Redín különböző aspektusait, fontosságát és hatását a különböző területeken, átfogó képet adva erről a jelenségről, amely oly sok ember figyelmét felkeltette.
| Martín de Redín y Cruzat | |
 | |
| A Jeruzsálemi Szent János Lovagrend 58. nagymestere | |
| Uralkodási ideje | |
| 1657. augusztus 17. – 1660. február 6. | |
| Elődje | Jean-Paul de Lascaris-Castellar |
| Utódja | Annet de Clermont de Chattes-Gessan |
| Szicília alkirálya | |
| Uralkodási ideje | |
| 1656 – 1657 | |
| Elődje | Francisco Gisulfo y Osorio |
| Utódja | Juan Bautista Ortiz de Espinosa |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1579 Pamplona |
| Elhunyt | 1660. február 6. (81 évesen) Málta |
| Nyughelye | Valletta, Szent János társkatedrális |
| Testvére(i) | Tiburcio de Redín y Cruzat |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Martín de Redín y Cruzat témájú médiaállományokat. | |
Martín de Redín y Cruzat (Pamplona, 1579,[1] – Málta, 1660. február 6.) spanyol katona és politikus volt, egy éven keresztül a spanyol fennhatóság alatt álló Szicília alkirálya, 1657–1660 a Jeruzsálemi Szent János Szuverén Lovagrend nagymestere.
Élete
Spanyolországban született nemesi családban. Katonai pályára lépett, és hamar emelkedett a ranglétrán. 1656-ban Szicília alkirályává nevezték ki. 1657-ben ő volt a legesélyesebb, hogy a meghalt Jean-Paul de Lascaris-Castellar nagymester utóda legyen, ám a máltai inkvizítor megpróbálta ezt megakadályozni, mivel de Redín állítólag korábban megpróbált vesztegetéssel pozícióhoz jutni.[2] Augusztus 17-én mégis megválasztották a lovagrend nagymesterének, így lemondott az alkirályságról. Szeptemberben érkezett Máltára. 4000 fős haderőt állított fel a helyi lakosságból, valamint 13 őrtornyot építtetett és látott el saját költségén. Szicíliai kapcsolatai révén könnyen biztosítani tudta Málta élelmiszer-ellátását. Uralkodása idején költözött Máltára Mattia Preti itáliai festő, aki de Redín megrendelésére a Szent János-társkatedrális festményeit készítette.[3] Mindössze három évi uralkodás után elhunyt. Ma a vallettai Szent János-társkatedrálisban van eltemetve.[4]
Tornyai
De Redín nagymester katona volt, így felmérte a szigetek védelmi lehetőségeit. A partok erődítésére tizenhárom tengerparti őrtornyot építtetett és szereltetett fel:[5]
- Bengħajsa Tower (Benghisa Tower; Birżebbuġa, 1939-ben lebontották)
- Delimara Tower (Marsaxlokk)
- Għajn Ħadid Tower (1658, Mellieħa)
- Ħamrija Tower (Qrendi)
- San Ġiljan Tower (St. Julian's Tower; 1658, San Ġiljan, már nem áll)
- Torri l-Abjad (White Tower - néha Aħrax Tower, Fehér-torony; Armier Bay, Mellieħa)
- Torri ta' Qalet Marku (St. Mark's Tower, Szent Márk-torony; Baħar iċ-Ċagħaq)
- Torri tal-Għallis (Għallis Tower; 1659, Salina Bay)
- Torri tal-Madliena (Madliena Tower, Pembroke)
- Triq il-Wiesgħa torony (Xgħajra)
- Xrob l-Għaġin Tower (Marsaxlokk)
- Wardija Tower (eredeti nevén Torre della Guardia del Giorno, Żurrieq)
- Żonqor Tower (Marsaskala)
Kapcsolódó oldalak
Jegyzetek
- ↑ egyes források szerint 1590-ben született
- ↑ The Knights Hospitaller on Malta (angol nyelven). ChivalricOrders.com. . (Hozzáférés: 2010. július 6.)
- ↑ Paintings (angol nyelven). St. John's Co-Cathedral. . (Hozzáférés: 2010. július 6.)
- ↑ Gotteshäuser Valletta (német nyelven). Torsten Poralla. (Hozzáférés: 2010. július 6.)
- ↑ Malta coastal watchtowers (angol nyelven). Guide to Malta. (Hozzáférés: 2010. július 6.)[halott link]
Források
- Martin de Redin (angol nyelven). Order of Malta in South Africa. . (Hozzáférés: 2010. július 6.)
- Martin de Redin (angol nyelven). Genealogy and Heraldry. . (Hozzáférés: 2010. július 6.)