Marsha Ivins

Ma a Marsha Ivins alapvető szerepet játszik társadalmunkban. Hatása akkora, hogy átlépte a határokat és a kultúrákat, és elképzelhetetlen módon befolyásolta életünket. A kezdetektől napjainkig a Marsha Ivins tanulmányozás, vita és csodálat tárgya volt. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Marsha Ivins jelentőségét a különböző területeken, elemezve relevanciáját a jelenlegi világban és a jövőre való kivetítését. A kezdetektől a mai hatásig a Marsha Ivins előtte és utána is megjelölte azt, ahogyan élünk, gondolkodunk és viszonyulunk környezetünkhöz.

Marsha Sue Ivins
Marsha Ivins
Marsha Ivins
Született1951április 15. (74 éves)
Baltimore, Maryland, USA
Állampolgárságaamerikai
NemzetiségeUSA amerikai
Foglalkozásaűrhajós
Iskolái
  • Coloradói Egyetem
  • Nether Providence High School
Kitüntetései
Lista
  • NASA Exceptional Service Medal (1988)[1]
  • NASA Space Flight Medal (1990)[1]
  • NASA Space Flight Medal (1992)[1]
  • NASA Exceptional Service Medal (1993)[1]
  • NASA Space Flight Medal (1994)[1]
  • NASA Exceptional Service Medal (1995)[1]
  • NASA Space Flight Medal (1997)[1]
  • NASA Distinguished Service Medal (2002, 2002, 1998)[1]
  • NASA Exceptional Achievement Medal (2006)[1]

A Wikimédia Commons tartalmaz Marsha Sue Ivins témájú médiaállományokat.

Marsha Sue Irvins (Baltimore, Maryland 1951. április 15. –) amerikai űrhajósnő, a NASA egyik legtapasztaltabb pilótája, öt sikeres küldetés résztvevője. Majdnem minden tipusú űrrepülésben rész vett, repült a Columbia és az Atlantis űrrepülőgépekkel is, a Világűrben 55 napot, 21 órát és 48 percet töltött. Hobbija a repülés, a sütés és az olvasás.

A súlytalanság állapotában.

Élete

Egész életében a repülésre készült. 1967-ben tett egymotoros repülőgépvezetői vizsgát. A középiskolát 1969-ben végezte el Wallingfordban (Pennsylvania) a Nether Providence High School-ban, egyetemi végzettséget pedig a Colorado Egyetemen szerzett 1973-ban repülőmérnöki szakon. 1974-ben csatlakozott a NASA kötelékéhez, mint mérnök és a Lyndon B. Johnson Space Center-ben dolgozott 1980-ig,[2] mint gépészmérnök (Man Machine Engineering), 2010. december 31-én ment nyugdíjba.

Űrrepülések

(zárójelben a repülés időpontja)[3]

  • STS–32, a Columbia űrrepülőgép 9. repülésének küldetés specialistája. A küldetés során útnak indítottakt egy katonai kommunikációs műholdat, mely később geoszinkron pályára állt. Az út negyedik napján sikerült a beépített kanadai Canadarm (RMS) manipulátor robotkarjával befogni, majd a Földre visszahozni a 9724 kilogramm tömegű LDEF (Long Duration Exposure Facility) tudományos műholdat, amely a Challenger űrrepülőgép 1984-es STS–41–C küldetése óta keringett orbitális pályán. Első űrszolgálata alatt összesen 10 napot, 21 órát és 00 percet töltött a világűrben. 7 258 096 kilométert repült, 172 alkalommal kerülte meg a Földet.
  • STS–46, az Atlantis űrrepülőgép 12. repülésének küldetés specialistája. Egy műholdat pályairányba, egy laboratóriumot vizsgálati helyzetbe hoztak (visszanyerték). Második űrszolgálata alatt összesen 7 napot, 23 órát, 15 percet és 2 másodpercet (191 óra) töltött a világűrben. 5 344 643 kilométert (3 321 007 mérföldet) repült, 127 alkalommal kerülte meg a Földet.
  • STS–62, a Columbia űrrepülőgép 16. repülésének küldetés specialistája. Az United States Microgravity Payload (USMP) mikrogravitációs laborítórium programját (60 kísérlet, kutatás, anyag előállítás) 12 órás váltásban teljesítette a legénység. Tesztelték a Canadarm robotkar egy továbbfejlesztett, modernebb változatát. Harmadik űrszolgálata alatt összesen 13 napot, 23 órát és 16 percet (335 óra) töltött a világűrben. 9 366 617 kilométert (5 820 146 mérföldet) repült, 224 kerülte meg a Földet.
  • STS–81, az Atlantis űrrepülőgép 18. repülésének küldetés specialistája. A Mir űrállomással dokkolt, több mint 3 tonna teheráru és csere legénység szállítása, szemét visszahozása. SpaceHab mikrogravitációs laboratóriumban kereskedelmi jellegű kísérleteket, kutatásokat és gyártásokat végeztek. Negyedik űrszolgálata alatt összesen 10 napot, 4 órát és 56 percet (245 óra) töltött a világűrben. 6 100 000 kilométert (3 800 000 mérföldet) repült, 160 kerülte meg a Földet.
  • STS–98, a Atlantis űrrepülőgép 23. repülésének küldetésfelelőse. A Nemzetközi Űrállomásre szállították az amerikai Destiny laboratóriumot. Első űrszolgálata alatt összesen 12 napot, 21 órát és 21 percet (309 óra) töltött a világűrben. 8 500 000 kilométert (5 300 000 mérföldet) repült, 171 alkalommal kerülte meg a Földet.

Interjúk

Jegyzetek

Források

További információk