Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Mantskovits Bálint témát és az ezzel kapcsolatos összes szempontot. Az eredetétől a jelenlegi társadalomra gyakorolt hatásáig, az idők során bekövetkező fejlődésén és a különböző tanulmányi területekre gyakorolt hatásán keresztül. A Mantskovits Bálint mind történelmileg, mind a jelenlegi kontextusban rendkívül fontos téma, és elengedhetetlen annak megértése, hogy teljes képet kapjunk a mai világban való relevanciájáról. Ebben a cikkben alaposan áttekintjük a Mantskovits Bálint minden aspektusát, és részletes áttekintést adunk, hogy megértsük a mai szerepét és jelentését.
Mantskovits Bálint | |
Született | 16. század Lengyelország |
Elhunyt | 1596[1] Vizsoly |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása |
|
Mantskovits Bálint (Lengyelország, ? – Vizsoly, 1596 vége) nyomdász.
Mantskovits Bálint (Mantskovit, Manczkovit, Valentinus, Farniola)[2] Lengyelországból származott, Bornemisza Péter hívására érkezett Magyarországra, ahol az ő nyomdájának volt művezetője Semptén, majd Detrekőn.
Bornemisza halála után, főúri pártfogók segítségével megvásárolta a nyomda felszerelését, majd 1585-ben Galgócra költözött, ahol az általa vezetett nyomda jelentős mértékben gyarapodott. Már itt megjelentek azok a díszes kezdőbetűk (iniciálék), és betűtípusok, amelyekkel később a Vizsolyi Bibliát nyomtatták. Több jel mutat arra, hogy Manskovitsot már jóval 1588 előtt megkeresték Galgócon a biblia kinyomtatásának ügyében, és a nyomdai előkészületek egy része is már itt történhetett. Három évnyi Galgócon tartózkodás után 1588-ban a nyomdát Vizsolyba költöztette. Műhelye Németalföldről új betűket, Lengyelországból papírt kapott, majd 1589–90-ben kinyomtatta a Károli Gáspár által fordított teljes magyar Bibliát.[3]