Mantskovits Bálint

Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Mantskovits Bálint témát és az ezzel kapcsolatos összes szempontot. Az eredetétől a jelenlegi társadalomra gyakorolt ​​hatásáig, az idők során bekövetkező fejlődésén és a különböző tanulmányi területekre gyakorolt ​​hatásán keresztül. A Mantskovits Bálint mind történelmileg, mind a jelenlegi kontextusban rendkívül fontos téma, és elengedhetetlen annak megértése, hogy teljes képet kapjunk a mai világban való relevanciájáról. Ebben a cikkben alaposan áttekintjük a Mantskovits Bálint minden aspektusát, és részletes áttekintést adunk, hogy megértsük a mai szerepét és jelentését.

Mantskovits Bálint
Született16. század
Lengyelország
Elhunyt1596[1]
Vizsoly
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • kiadó
  • nyomdász

Nyomtattatott Manstkovit Bálint által A Vizsolyban nyomtatott biblia első lapja

Mantskovits Bálint (Lengyelország, ? – Vizsoly, 1596 vége) nyomdász.

Élete

Mantskovits Bálint (Mantskovit, Manczkovit, Valentinus, Farniola)[2] Lengyelországból származott, Bornemisza Péter hívására érkezett Magyarországra, ahol az ő nyomdájának volt művezetője Semptén, majd Detrekőn.

Bornemisza halála után, főúri pártfogók segítségével megvásárolta a nyomda felszerelését, majd 1585-ben Galgócra költözött, ahol az általa vezetett nyomda jelentős mértékben gyarapodott. Már itt megjelentek azok a díszes kezdőbetűk (iniciálék), és betűtípusok, amelyekkel később a Vizsolyi Bibliát nyomtatták. Több jel mutat arra, hogy Manskovitsot már jóval 1588 előtt megkeresték Galgócon a biblia kinyomtatásának ügyében, és a nyomdai előkészületek egy része is már itt történhetett. Három évnyi Galgócon tartózkodás után 1588-ban a nyomdát Vizsolyba költöztette. Műhelye Németalföldről új betűket, Lengyelországból papírt kapott, majd 158990-ben kinyomtatta a Károli Gáspár által fordított teljes magyar Bibliát.[3]

Jegyzetek

Források